Oleg és Vlagyimir Presznyakov: Ágytörténetek Hat szoba. Hat ágy. Hat pár. Alkalmi és állandó partnerek. Öregek és fiatalok. Nő nővel, nő férfival, férfi férfival stb. Sok szó esik Istenről. „Ja mellesleg tudod, hogy elaltatták a Dollyt, a Dolly bárányt… milyen kínos… pedig én annyira bíztam a klónozásban, ez meg micsoda egy melléfogás… Ki ad most nekünk reményt? Ki, Maksz? A tudomány teljesen hiteltelenítette már magát… sőt, sokkal jobban, mint bármi más, ami még reményt adhatna… Hiszel te istenben, Maksz?" A Presznyakov fivérek alig több mint tíz éve írták meg első darabjukat a jekatyerinburgi egyetemi színjátszó körben. Olyan színházat szerettek volna látni és csinálni, ami nekik, fiataloknak szól. Mára ők lettek a Csehov után legtöbbet játszott orosz szerzők. A moszkvai Művész Színház külön Presznyakov-fesztivált rendezett, hogy bemutassa a szerzőpáros Európa-szerte játszott műveit. Oleg és Vlagyimir a világot járva, mindig más városban letelepedve írja műveit. Az Ágytörténetek 2003-ban, Londonban született. Fordította: Tompa Andrea Konzulens: Markó Róbert Díszlet-jelmez: Opra Szabó Zsófia A rendező munkatársa: Várady Zsuzsa Rendező: Dömötör András Osztályvezető tanár: Máté Gábor, Dömötör András