Részlet a bevezetőből: "Amikor 1854. március 10-én reggel Marosvásárhelyen a Postaréten, a mai Székely mártírok terén kivégezték Török Jánost, Gálffi Mihályt és Horváth Károlyt - a Makk-féle összeesküvés székelyföldi szervezőit, majd április 29-én Sepsiszentgyörgyön hasonló hadbírói ítéletet hajtottak végre Várady Józsefen és Bartalis Ferencen -, a dobpergés és a német vezényszavak az öt férfiú vértanúságán kívül a Habsburg-ellenes mozgalom végét is jelzi. [...] A történelemnek egyik sokat vitatott fejezetéről van szó, olyan mozgalomról, törekvésekről, melyekkel kapcsolatban a legkülönfélébb irányzatú történetírás sem mulasztotta el az "ábrándos", "délibábos" s ehhez hasonló jelzők használatát."