T. Zoltán holokauszt-túlélők névsorát közli. Az U.-családról ír, melynek történetét egy német holokauszt-kutató is felhasználná. Posztógyári munkás nőket említ, akiket a gyár vezetői nem engedtek elvinni, a német hadiüzem termelési szükséglete miatt. Helységnév nincs megemlítve. T. Zoltán a túlélőket kutatta, a visszaemlékezésben öt személyről ír részletesebben. Többen aktív résztvevői, tagjai valamilyen zsidósággal kapcsolatos szervezetnek, hitközségnek, T. Zoltán rendszeresen tartja velük a kapcsolatot. Mindannyian Csepelhez kötődnek. F. Elekné 1944-ben fiatal diákként a csepeli gettóba került. Budapestre menekítették és elbujtatták. Sikerült átvészelnie a háborús időket, orvos lett később. B. Sándor esztergályosként dolgozott a csepeli Weisz Manfréd gyárban. Munkaszolgálatosokkal dolgozott, mint hadi munkás, egy ember életét megmentette. MEASZ-tag, aktív antifasiszta. K. Gézáné férje túlélte Auschwitzot. Egy 1973-ban megjelent lap közölt a K.-családról cikket. F. Sándorné is hitközségi tag. a csepeli mártírok névsorát állította össze, és ez a Csepeli zsidótemetőben van, a mártírok tömegsírjánál. N. Lázár az autógyári eseményekre emlékszik vissza. Végül T. Zoltán saját magát mutatja be: a Délpesti Zsidó Hitközség alapító tagja, A MAZSIHISZ-szel, a Budapesti Hitközséggel együttműködve programszerűen kutatták fel a túlélőket, akik a csepeli zsidósághoz tartoztak. Zoltán gyerekként élte meg az eseményeket. Ausztrián át került a németországi táborba. Amerikaiak szabadították fel őket a Fekete-erdő területén. Nővérét megölték, szülei életben maradtak, velük együtt 1947-ben került haza.

Mr. Zoltán T. communicates the list of survivors. He writes about Ungár family, which is interesting for a German Holocaust-researcher. Mr. T. mentions women who worked in a cloth-factory, leaders of the factory didn't allow to deport them by the necessity of the production of the German military operation. He doesn't mention names of places. Mr. T. searched for survivors, in his reminiscence he writes about five persons in detail. Many of them are active participants of a Jewish organization, community. Mr. T. regularly keeps in touch with them. All of them are related to Csepel. Mrs. Elek F. got to Csepel ghetto as young student, in 1944. She escaped to Budapest, and hid. She survived these time, later she became a doctor. Mr. Sándor B. worked as turner at Weisz Manfréd Factory, in Csepel. He worked with forced laborers, as military worker, he saved a person. He is MEASZ-member, active anti-Fascist. Mrs. Géza K.’s husband survived the death-camp in Auschwitz. In 1973 there was an article written about the K.-family. Mrs. Sándor F. is member of the community, she completed the list of martyrs in Csepel, it at the tomb of martyrs in the cemetery. Mr. Lázár N. remembers the events in the car factory. Finally Mr. Zoltán T. presents himself: he is founder of Jewish Community in Dél-Pest, co-operating with MAZSIHISZ and Budapest Community, they discovered the survivors programmatically, who belonged to Csepel. Zoltán experienced these events as a child. Through Austria he got to a German camp. He was liberated by American troops, at the Black Forest Region. His sister was killed, his parents survived it, he returned home with them in 1947.