Magyar Állami Operaház - Hippolütosz és Aricia

zenés tragédia 2 részben francia nyelven

image

Rameau az operatörténet legnagyobb géniuszai közé tartozik, művészetétől egyenes út vezet Gluck, Mozart és Debussy világába. Rameau útja a budapesti Operaház színpadára viszont már korántsem nevezhető ilyen egyenesnek, ki tudja hány kanyart kellett megtenni ahhoz, hogy csak most, a 21. század elején érkezzen meg. "Stílusosan azzal az operával mutatkozik most be a hazai közönségnek, mellyel annak idején - ugyancsak nagy késéssel, hisz a premier évében, 1733-ban Rameau ötven éves volt - a párizsi közönséget is elvarázsolta. A Hyppolyte et Aricie (Hippolütosz és Aricia) Phaedra történetéből indul ki. Az Euripidész és a nagy francia tragédiaszerző, Racine feldolgozásában is ismert drámából Simon-Joseph Pellegrin készítette el a librettót. A korabeli publikumot meglepte, hogy a Rameau-opera szereplői a klasszikus tragédiához képest mennyi személyes-emberi árnyalattal lettek gazdagabbak, s hogy a figurák közötti hierarchikus viszonyok mennyivel képlékenyebbek lettek. Rameau számára minden hős egyformán fontos. A műismertetők kivétel nélkül rámutatnak a klasszikus racine-i minta és az opera különbségeire. Operaházi bemutató az Orfeo Kamarazenekar és Purcell Kórus vendégszereplésével valósul meg. Karmesterük az a Vashegyi György lesz, aki előadóként Magyarországon a legnagyobb elánnal, meggyőződéssel és szakértelemmel tevékenyen igyekszik Rameau zsenialitása mellett hitet tenni. A premier alapját a mű 1757-es, prológus nélküli, átdogozott verziója adja - ez az utolsó változat, amely az operából Rameau életében színpadra került.

Subject, content, audience
subject Jelenet az előadásból
Creators, contributors
creator Vogel Kristóf István
publisher Fotó.színház.hu
Time and places
spatial reference Magyar Állami Operaház
date 2013-06-27
temporal reference 2013.06.27.
Attributes
extent 149.1 KB
colour image polychrome
format jpeg
Legal information
rightsholder Vogel Kristóf István
access rights rights reserved - free access