A barokk, egyhajós, nagyméretű katolikus templom (Barokk Plébániatemplom) az 1749-52 közötti években épült. Az egyik mellékoltár képét korának egyik leghíresebb festőművésze, Jakobey Károly alkotta, a szószék Bebo Károly mesterműve. 1763-ban földrengés okoz károkat, a XIX. század közepén a templom teljes felújításra szorul rossz állapota miatt. Az építkezések annyira megváltoztatták, hogy 1868-ban újraszentelte a püspök. Súlyos károkat okozott a XX. század két világháborúja is. A templom tetőszerkezetét 1977-ben újították fel, illetve cserélték ki a palákat. 1988-89-ben a templom belseje is új arculatot kapott: újrafestették, de az 1936-ban készült Lohr Ferenc képek megmaradtak. A barokk stílusban épült templom 32 m hosszú és 12 m széles. A templom külsején a kapu felett a Zichy- és a Berényi-család kettős címere található (a templom építésének idején a Zichyek voltak a várkastély – ma főiskola – birtokosai). Mellette kétoldalt a csigás konzolokon állt Szent Péter és Szent Pál homokkő szobra, de 1963-ban a kommunista idők derekán szétrombolták őket. A kapu feletti zárköves, félkörös fülkében a Jó Pásztor szobra áll. A sarokkiképzésű, korinthusi fejezetekkel díszített toronytesten körablak, majd körben négy zárköves, félkörös harangablak, fölöttük pedig az órák találhatók. A ma is zsindellyel borított torony sisakja harang alakú. A hajó oldalfalait három nagy faltükör tagolja, az ívben záródó szentély csatlakozásánál épültek a négyzetes alaprajzú sekrestyék.