Elnézést kérek az olvasótól: A vágy villamosát két hónapnál régebben (április 11. óta) játsszák a Móricz Zsigmond Színházban, de még mindig játsszák. A Duna Televízió érzékeny beszámolója tudatta, hogy Szász János filmrendező stúdiómunkában megrendezte az éppen fél évszázada modern drámát. (Valóban nem kívánható egy-egy színház titkárságától, hogy a nyakába vegye az újságírók értesítésének nyűgét. Az államosított színház és az államosított sajtó kora előtt a városi színházhoz szerződő új színész kötelességszerűen levizitelt a szerkesztőségeknél. Hát még a direktor! Az kereste igazán a színireferensek kegyét. Az alapítványok korában a színház a színháziaké lett: maguknak játszanak. Tesznek a nyilvánosságra. Különösképpen időnként panaszra fakadnak. Hosszan méltatlankodott a minap a televízióban valamely határon túli színháztól egy férfiú azért, hogy a színházi szakma oda sem hederít munkájukra. Tudatom: lapunk háromszázezer példány körül nyomattatik. Ha rosszat ír előadásukról a recenzens, ha jót: a színháznak reklám. Ára csupán a postabélyeg meg a boríték.)