Sorsjegy

Fehér Kereszt Társaság

Tiszti gyógyházak javára

image
qualifiedcontent

Magyarországi sorsjegyek: A sorsjegyek olyan papírok, amelyek egy adott időpontban a rajtuk feltüntetett sorszámmal nyereménysorsoláson vesznek részt. Korábban két alapvető típusa volt, az állami szervezésű osztálysorsjegy és a nem állami kibocsátású egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek. Magyarországon az osztálysorsjegyek 1897-ben jelentek meg az addigi állami lottó játék helyett. Ezeket évenként előre meghatározott sorozatokban, ún. osztályokban és időpontban húzták ki. A kibocsátott sorsjegyek felére nyeremény esett, és a sorsjegyekre befizetett összeget teljes egészében a nyeremények kifizetésére fordították. Ennek a sorsjegyüzletnek a hasznát a nyereményekből történő kb. 20%-os levonás, az el nem adott sorsjegyekre jutott nyeremények és a meg nem újított sorsjegyeknek más személyeknek történő teljes árú eladása képezte. Az egyszeri alkalomra szóló sorsjegyek esetében a sorsolás alkalmával a nyeremények általában előre meghatározott különféle nagyságú pénzösszegek vagy ritkábban tárgyak. A kisorsolt nyeremények értéke természetesen alatta maradt a kibocsátott sorsjegyek összértékének, és a különbözet jelentette a kibocsátó hasznát. A sorsjegyek kibocsátását az állam engedélyezte különféle jótékony célból, amely lehetett valamilyen természeti katasztrófát követő segítségnyújtás vagy valamilyen kulturális, egyben közösséget szolgáló beruházás, mint például egy iskola megépítése. Magyarországon ilyen jellegű sorsjegyek a 19. század első felében jelentek meg először, és a 20. század közepéig képezték részét a humanitárius vagy kulturális célú tőkeszerzésnek.

Hungarian lottery tickets: The lottery (or raffle) tickets are papers that participate in draws with a serial number on them on a given date. They had two basic types earlier: the class lottery tickets organized by the state and the one-off lottery tickets not issued by the state. In Hungary, the ‘class/serial’ lottery tickets appeared in 1897, replacing the former state lottery system. They were drawn in defined serials (so-called ’classes/serials’) and dates fixed for one year in advance. Half of the prizes were draws and the whole amount paid for them was spent on the payment of winnings. The lottery ticket business profits came from reducing about 20% from winnings, selling the draws falling on the tickets not sold, and selling not renewed tickets to other persons at full price. In the case of one-off tickets, winnings were usually different amounts of money or draws defined in advance. The value of the winnings drawn was naturally lower than the total value of the lottery tickets issued and the difference remained the profit of the issuer. The lottery ticket issue was allowed by the state for different charity reasons, for example aiding the victims of natural disasters or sponsoring cultural, social investments (school building, etc.). These kinds of lottery tickets were issued in Hungary in the first half of the 19th century for the first time and contributed to the humanitarian or cultural fund raising until the middle of the 20th century.

Title(s), language
language hungarian
language german
Subject, content, audience
subject sorsjáték
audience general
audience researchers
Time and places
spatial reference Bécs
spatial reference Budapest
location of physical object Budapest
temporal reference 1910. október 10.
Attributes
medium paper
colour image polychrome
format jpeg
Legal information
rightsholder Magyar Nemzeti Múzeum
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source Magyar Nemzeti Múzeum - Éremtár
registration number 92.22.1.