A ruhadarabokon kívül számtalan apró dísztárgy egészíti ki a népviseletet, melyek az ékszer körébe tartoznak. A nép különféle rétegeinek, csoportjainak ékszerkészlete jobbára nem a különleges alkalomnak szóló vagy a tehetősséget reprezentáló öncélú ékítmény, hanem gyakorlati célt szolgál: kapocs, gomb, hajtű, csat stb. Feledésbe merült már, hogy sok testen viselt ékszernek is volt fontosabb szerepe a díszítésnél: a fülbevalóval gyógyítottak, a korall karperecet bajelhárítás miatt viselték, a csörgő pitykék a rossz szellemeket tartották távol. A magyar nép ékszerkultúrája – bár néprajzi gyűjtések kezdetekor egyrészt már hanyatlóban volt, másrészt a polgárság ízlését kezdte elsajátítani – számtalan sajátos tárgyféleséget, technikát és eljárást őriz, melyeknek Európában sok helyütt már nyoma veszett. Könyvünket az első önálló összefoglalásként ajánlhatjuk olvasóinknak, ahol átfogó képet kaphatnak a szorosabb és tágabb értelemben vett népi ékszerekről; múltjukról, technikáikról és elterjedtségükről. A szöveget 17 színes és 43 fekete-fehér tárgyfotó, illetve archív felvétel, valamint 26 magyarázó rajz egészít ki.