Előszó
I. rész. Tipológiai kérdések
1. A nemzeti műfaj és a művészi gondolkodás egyetemessége
2. Az orosz és az európai regény
3. Az epikai gondolkodás elkülönülése objektív és szubjektív típusokra (Puskin és a romantika)
4. Cselekmény és elbeszélőiattitüd egyensúlya
5. Az elbeszélő háttérbe szorítása
6. A cselekményépítő lélektani szituáció
7. A dráma, az erkölcsrajz és a regény alternatívái
8. A műfaji gondolkodás mint a valóság és a világnézet ellentmondásainak meghaladása( Dosztojevszkij és Tolsztoj)br>9. A regény rokonsága az eposszal, tragédiával és erkölcsrajzzal
10. Tolsztoj művészi gondolkodása és a regény narrativitása (Tolsztoj és Shakespeare)
II. rész. A műelemzés kérdései
11. A külső és belső cselekmény funkcionális önállósulása Dosztojevszkij kisregényeiben
12. A kisregényektől a nagyregényekig. A kor szociális, intellektuális és pszichológiai problémáinak egybefonódása a regény i kalandban
14. A regényhős jelentőségének forrása(Eszmeregény vagy intellektuális sorsregény)
15. Reneszánsz és Xix. század- Hamlet és Raszkolnyikov
16. Tragédia-dráma-regény
17. A művészi gondolkodás objektivitása
18. Az objektív és szubjektív próza a kortársak és az utókor megítélésében(A regényalak egzisztenciális és intellektuális emancipációja)
III. rész. Poétikai kérdések
19. Premisszák a prózai szó poetikai megközelítéséhez
20. A narratív funkció többlete az alaki, elbeszélői és szerzői jelentésszintek differenciálásában
Utószó
JegyzetekIrodalomjegyzék