1. Genthon István: Cellini, a művész
2. Füsi József: Cellini, az író
ELSŐ KÖNYV
3. Ötvenkilenc éves korában kezdi el írni életét. - Firenzei eredete és ősei. - Megszületik Benvenuto. - Miért nevezik el így? - Kisgyerek létére skorpiót fog és szalamandrát lát a tűzben. - A kisfiúnak semmi hajlandósága nincs a muzsikához, apja mégis rákényszeríti. - Soderini városkapitány úr megsimogatja a tehetséges gyermeket. - Aranyművességet tanul Bandinelli lovag úr atyjától. - Szépecskén halad mesterségében Marcone műhelyében.
4. Viszálykodás miatt száműzik. - Sienába megy: Francesco Castoro műhelyében dolgozi. - Bolognába megy, itt muzsikát tanul, és tovább az aranyművességet. - Testvére miatt ismét menekülni kényszerül hazulról. - Egy évet a pisai Ulivieri della Chiostra műhelyében dolgozik. - Itt az antik művészetet is tanulmányozza. - Betegen tér haza. - Muzsikál és Marcone műhelyében dolgozik.
5. Michelangelo rajzait tanulmányozza és visszautasítja Torrigiani meghívását Angliába. - Filippo Lippi rajzain az antik művészetet tanulmányozza. - Francesco Salimbene műhelyében csatot készít, melyet nagyon megcsodálnak. - Megszökik hazulról, Rómába megy Tassóval, a fametszővel. - A lombard eredetű Firenzuola műhelyébe lép. - Sótartót készít, antik koporsóról véve a mintát. - Róma régiségeit tanulmányozza. - Paulo Arsago műhelyében dolgozik, jól keres és támogatja atyját. - Visszatér Firenzébe, Salimbene műhelyébe és Lippi rajzaihoz. - "Szívdöglesztőt" készít, melyet széltében dicsérnek. - Utcai verekedés miatt váltságdíjra ítélik. - Megtámadja ellenségeit, s Rómába menekül.
6. A Jesiből való milánói Lucagnolónál dolgozik. - Gyertyatartókat készít a salamancai püspök részére. - Fattoréval barátkozik és tanulmányozza Michelangelo és Raffaello műveit. - Chigi feleségének gyémánt-liliomot csinál. - Versenyre kel Lucagnolóval, melyikük keres többet. - A salamancai püspöknek nagy ezüstedényt készít. - Együtt dolgozik Pietro della Taccával, a milánói aranyművessel. - Segélyezi apját. - Folytatja zenei tanulmányait és a pápai udvar muzsikusa lesz. - Összekap a salamancai püspökkel. - VII. Kelemen pápának és több kardinálisnak dolgozik. - Önálló műhelyt nyit. Lédával díszített érmét s más egyéb munkát készít Cesarini úrnak.
7. Párbajozi egy katonával. - Tanulmányozza a vésés módszereit és a zománcozást, versenyre kelve Lautizióval, Caradossóval és Amerighival. - A római régiségeket búvárolja, és vadászni jár Róma környékére, hogy meneküljön a dühöngő dögvésztől. - Barátságot köt az antik ékszerek kutatóival és kereskedőivel, több pompás példányt vásárol tőlük. - Jacopo Berengario számára több vázát készít, melyekről azt hiszik, hogy antik eredetűek. - Római művésztársaságok vidám élete és mulatozásai. - Diego nevű inasát nőnek öltöztetve viszi el egy ilyen vidám lakomára.
8. Acélba vés levelecskéket és groteszk rajzokat. - Vésett acélgyűrűket készít és érméket, Caradossóval versengve. - Segíti Luigi Pulcit, majd összevész vele.
9. Bourbon herceg Róma falai alá érkezik, de Cellini megöli. - Tüzérségi tevékenysége az Angyalvárban. - Csodálatos haditettei. - A pápai korona drágaköveit kiszedi a foglalatból, aranyát megolvasztatja. - Megsebesíti az Orániai herceget.
10. Firenzébe tér vissza gazdagon és kapitányi rangban. - Megváltja száműzetését és Mantovába megy. - Itt Niccoló mesternél, a milánói aranyművesnél dolgozik. - Guilio Romano, a festő, kitüntető szívélyességgel fogadja. - A hercegnek Krisztus vérét tartó ereklyetartót, Gonzaga kardinálisnak nagy pecsétnyomót és egyéb műveket készít. - Lázas betegen tér vissza Firenzébe, hol atyját holtan találja. - Érméket készít: Herkulest az oroszlánnal és Atlast. - Michelangelo és Luigi Alamanni megszeretik. - Kelemen pápa hívja magához Rómába, s megindítja a háborút Fizenze ellen.
11. A pápa szívélyesen fogadja és feloldja az aranylopás bűnétől. - A pápa pluviáléjának csatját készíti el. - A csat rajzában versenyre kel Michelettóval, az ércvésnökkel, és Pompeóval, a milánói aranyművessel, és legyőzi őket. - Megbízatást kap a pápától a pénzverő mintáinak elkészítésére, Bandinelli és mások ármánykodása ellenére. - "Ecce Homo" feliratú pénzérméjét készíti el és egy másikat, amelyen a pápa a császárral együtt emeli magasra a keresztet.
12. Raffaello del Moro műhelyében dolgozik. - Raffaello leányát Jacopo Rastrelli, a kiváló orvos, Cellini készítette sebészkéssel gyógyítja meg. - Cellini tudós barátai: Gaddi bíboros, Annibale Caro és sokan mások. - Érmét készít, rajta Szent Péter a tengeren. - Megölik az öccsét. - Öccse sírjára, emlékművet tervez. - Megöli öccse gyilkosát. - Műhelyét feldúlják és kifosztják, kivéve a pápa drágaköveit.
13.. Azzal gyanúsítják, hogy hamis pénzeket gyártott, majd ártatlannak nyilvánítják. - Elcsípi műhelyének tolvaját. - A római árvíz. - Pápai testőr lesz. - Aranykehely-tervet készít a pápának. - A pápa megtagadja tőle a pecsétőrséget, melyet Bastiano Veneziano kap meg. - Késlekedik az aranykehely befejezésével. - Kellemetlenségei Salviati bíborossal. - Betegségbe esik: hogyan gyógyítja magát.
14. Versenyre kel az aranyműves Tobbiával az egyszarvú-agyarból készítendő munka rajzában. - A befejezetlen aranykehely és ellenségeinek áskálódása miatt elveszti pénzverdei állását. - Nem akarja átadni a pápának a befejezetlen kelyhet; emiatt roppant sok kellemetlensége van.
MÁSODIK KÖNYV
15. Belészeret a szicíliai Angelicába. - Szellemidézésre adja magát egy szicíliai pappal. - Pénzérmék készítésében versenyre kel Giovanni Bernardival. - Megsebesíti Benedetto urat, ezért Solosmeo szobrásszal Nápolyba menekül. 16. Találkozi Angelicával. - Megtekinti Nápoly régiségeit. - Az alkirály szívélyesen fogadja. - Megszabadul Angelicától és Rómába tér vissza, ahol Ippolito Medici szogálatába áll. - Bemutatja a pápának a Béke-emlékérmet. - Megbízást kap a Mózes-érem elkészítésére.
17. Meghal Kelemen pápa. - Cellini megöli Pompeót. - Szorult helyzetében pártfogói: Cornaro és Medici kardinális védelmükbe veszik. - III. Pál pápa szolgálatába hívja és menetlevelet ad neki az emberölés vétkében. Pénzérmét készít "Vas electionis" felírással. - Pier Luigi Farnese üldözőbe veszi. - Ennek oka. - Szerencsésen megmenekül Pier Luigi egyik pribékjétől. - De állandó veszedelemben forog, ezért Firenzébe menekül.
18. Velencébe megy Tribolo barátjával, a szobrásszal. - Összezördül a firenzei száműzöttekkel Ferrarában. - Velencében meglátogatja Sansovino szobrászt. - Bosszút áll egy kapzsi fogadóson. - Tribolino félénksége. - Alessandro hercegnek pénzérméket és más műveket készít. - Nézeteltérése Ottaviano Medicivel. - Pál pápa visszahívja Rómába, Cellini júniusban vissza is megy, noha a herceg váltig marasztalja. - Ennek megígéri, hogy az arcképét ábrázoló érmét Rómában befejezi, hátlapjára pedig Lorenzino de Medici ötletét vési rá.
19. Pier Luigi el akarja fogatni. - Hogyan védi meg magát Benvenuto. - Milyen ijedtségből származó betegséget kapott ez alkalommal, s hogyan hanyagolta el ezt a betegséget egy rossz orvos.- Teljes kegyelemben részesül a pápától Pompeo meggyilkolásáért. - Megbetegszik. Francesco Fusconi, a neves orvos gyógyítja meg. - Elterjed halálának híre. - Vélt halálára Benedetto Varchi úr szonettet ír. - Csodálatos meggyógyulása: vizet iszik s megizzad.
20. 1535 novemberében Firenzébe megy. - Kellemetlenségei a herceggel Giorgio Vasari és Ottaviano de'Medici cselszövései miatt. - Jelentkezik a hercegnél és igazolja magát. - Visszatér Rómába. - A herceg érmén dolgozik. - Vitája a száműzöttekkel emiatt. - Hiába várja Lorenzino megígért hátlap-tervét. - Felicével vadászni jár. - Tüzet lát Firenze felől: másnap megöli a herceget. - A száműzöttek öröme. - Megválasztják Cosimo de'Medicit. - Mi a véleménye erről Cellininek? - Tervjavaslata a pápának egy aranykeresztről, melyet felajánlhat V. Károlynak, amikor ez Rómába jön. - Latino Menozzi ellenzi a tervet, és egy Madonna-mű tervét ajánlja. - Cellini készíti el az ajándékkönyv fedelét és a könyvet a pápa megbízásából személyesen nyújtja át a császárnak.
21. Gyűrűbe foglal egy szép gyémántkövet a pápának. - Véletlenül összetalálkozik del Guasto őrgróffal a pápa szobájában: miért volt fontos ez a pápának. - Latino Manetti megrágalmazza a pápánál. - Cellini elhatározza, hogy Franciaországba megy. - Huzavona Ascanio körül.
22. Cellini 1537. április 2-án elhagyja Rómát, Jeromino Perugino és Ascanio társaságában. - Útközben, Padovában meglátogatja Pietro Bembót, a neves írót, megmintázza és kap érte ajándékba három lovat. - Graubündenen, Wallenstadton, Zürichen és Genfen át, vészes kalandok közepette, Párizsba érkezik június közepén.
23. Barátjának Rosso festőnek hálátlansága. - Sguazzella festővel barátkozik. - Kihallgatása a királynál. A francia udvarral Lyonba megy. - Ippolito d'Este bíboros megvédi ellenséges cselszövények ellen. - Megbetegszik és a Simplon-hágón át visszatér Itáliába. - A ferrarai herceg szívélyesen fogadja. - Decemberben Rómába ér. - Girolamo Orsini feleségének dolgozik. - Ezüst medencét és korsót csinál az Estei kardinálisnak. - Perugiono hálátlansága. - I. Ferenc francia király hívja magához. - Perugiono azzal vádolja be a pápánál, hogy nagyértékű drágaköveket lopott el Kelemen pápától. - Letartóztatják és a Várba viszik.
24. III. Pál pápa Pierluiginak ajándékozza a drágaköveket, melyekről az utóbbi azt állítja, hogy Cellini rabolta el. - Aki is kihallgattatván, ártatlannak bizonyul. - Monluc követ a francia király nevében kikéri Cellinit, akit ezért a pápa emberöléssel és más gazságokkal vádol, csak hogy ne kelljen kiadnia. - Benvenutót megkedveli a várkapitány, egy Pallavicini nevű pap pedig rábeszéli, hogy szökjék meg. - Cellini lepedőket hozat börtönébe, hogy a várból leereszkedjék.
25. Ascanio neheztel mesterére, és megsebesíti az aranyműves Michelét. - A várkapitány őrültsége, melyet Cellini orvosol. - Szorgos előkészületek a szökéshez. - Leereszkedik a toronyból. - Eltöri az egyik lábát. - Bejut a városba, harca a kutyákkal. - A Szent Péter templomba viszik. - Ausztriai Margit hercegnőhöz akar menekülni és miért. - Cornaro kardinális házába viszik, és ott ápolják.
26. Cornaro bíboros és Roberto Pucci kieszközlik a pápától Cellini szabadonbocsátását. - A pápának eszébe jut, hogy ő is úgy szökött meg a börtönből. - Conversini kegyelmes úrnak szavát adja a pápa, hogy nem másítja meg döntését. - Pierluigi újabb rágalmai, melyeket Cellini Sforza bíboros környezetébe tartozó nemesúrral történt vitájára és egy csodálatos puskalövésre alapít. - Cornaro bíboros átadja Cellinit a pápának, hogy attól cserébe püspöki állást kapjon egyik hívének.- Cellinit a pápa kertjének egyik szobájába zárják. - Fél, hogy megmérgezik. - Szeretne megszökni, de nem tud. - Milyen értelmes kutyája van Benvenutónak. - A Torre di Nonába viszik. - Azt hiszi, halálra ítélték és megrendülten magába száll. - Benedetto da Caglinak nincs lelkiereje átadni a halálos ítéletet, és védőjévé válik. - Ausztriai Margit hercegnő védelmébe veszi Benvenutót, ugyanígy Pierluigi Farnese felesége is, aki térdre veti magát a pápa előtt. - Cellinit visszaviszik az Angyalvárba és sötét börtönbe zárják.
27. Cellini a bibliát olvassa és Villani Krónikáját. - Meg akarja ölni magát, de láthatatlan valaki visszatartja. - Elájul, azt hiszik róla, hogy meghalt. - Látomása van, melyben szigorúan megfeddik, amiért öngyilkos akart lenni. - Madrigált ír. - A börtön falára rajzol és teljesen átadja magát a kegyes áhítatnak. - Még kegyetlenebb börtöncellába viszik, majd vissza az előbbibe. - A várkapitány, noha megtehetné, hogy felakasztatja, inkább kedveli és kedvezményekben részesíti. - Látomásai vannak és folyton imádkozik. - Szonettet ír és a várkapitánynak küldi. - Jobb cellát kap. - Meghal a várkapitány. - Cellini gyanakszik, hogy meg akarják mérgezni. - Gian Girolamo de'Rossi, a paviai püspök élelmezi.
HARMADIK KÖNYV
28. D'Este kardinális kieszközli Benvenuto szabadságát. - A börtön költségeit Cellininek kell viselnie. - Látomásai után fénykorona maradt Cellini feje körül mely bizonyos körülmények között később is látható volt. - Gúnyvers "a börtön dicséretére".
29. December hónapot Ippolito d'Este kardinális római palotájában tölti. - Tagliacozzóba megy, hogy visszavegye Ascaniót. - Gyakran meglátogatja a kardinális, továbbá Luigi Alamanni és Gabbriello Cesano. - A kardinálisnak elkészíti a nagy püspöki pecsétet, abból az alkalomból, hogy milánói érsek lesz. - Megbízatást kap ugyanettől, hogy sótartót készítsen és vitatkozik Alamanni és Cesano urakkal a sótartó tervéről. - 1540. március 22-én megindul Paolóval és Ascanióval Franciaországba. - Rosi hegy táján csatlakozik hozzájuk Cherubino, az órás. - Eléri őket d'Este kardinális és kísérete, és így szabadul meg néhány ellensége merényletétől. - Viterbóban meglátogatja két apáca húgát. - Camolliában postalóra száll, ennek tulajdonosával hajbakap és akaratlanul megöli. - Rettentő sokat mulat egy ostoba milánóin, aki a fenti veszekedésben megsebesül Paolóval együtt. - Staggiában kezelteti a két sebesültet. - Firenzében nagy szeretettel fogadja nővére és sógora: négy napot tölt náluk.
30. Ferrarában d'Este bíborossal találkozik, aki folytatja útját Franciaországba, Cellinit Belfiore nevű kastélyában hagyja. - Cellininek nem tetszik s nem szívesen marad Ferrarában. - A már említett ezüst kancsón és korsón dolgozik, de rossz a város levegője, ezért pávákra vadászik. - Béke a pápa és a ferrarai herceg között. - A hercegi kincstárnok dühöng, hogy miért kell annyi pénzt fizetni a pápának. - Cellini elkészíti II. Ercolénak, a ferrarai hercegnek arcmását fekete kőben, melynek hátlapján a Béke látható. - A kardinális sürgősen Franciaországba hívja. - Nézeteltérése Alberto Bendedio úrral, a herceg titkárával. - Visszautasítja a herceg hitvány ajándékát, aki is nagyobbal cseréli ki. - Kibékül Bendedióval. - Mint antik vázát mutatják neki egy régebbi korsójának másolatát. - Megmutatja Alfonso de'Trotti úrnak a medencét és a korsót. - Feldúlt lelkiállapotban hagyja el Ferrarát, és két segédjével és szolgájával a hegyeken átkelve, lovon Lyonba érkezik. - Itt megvárja a poggyászát.
31. Megérkezi Fontainebleau-ba, megmutatja a királynak a medencét és a korsót, s megköszöni, hogy kiszabadította a római börtönből. - Együtt utazik a királyi udvarral, s várja a király megrendeléseit. - A Dauphine-i kastélyban a kardinális évi 300 scudót ajánl fel neki. - Cellini dühében meg akar szökni, otthagyva segédeit, és arra gondol, hogy elzarándokol a Szent Sírhoz. - Elcsípik és visszaviszik az udvarba, és most évi 700 scudóban állapítják meg fizetését, amekkora Leonardo da Vincié volt, ezenkívül minden művét külön megfizetik. - Megkapja első megrendelését a királytól: tizenkét ezüst szobor, három kar magas. - 500 scudo ajándékot kap a királytól és Párizsba megy. - A kardinális kastélyában dolgozik. - Megmutatja a királynak Jupiter, Júnó, Apolló és Vulcanus kicsinyített viaszmintáját. - Bemutatja a királynak két segédjét és évi 100 scudót eszközöl ki mindegyiknek. - Kéri és megkapja a Petit Nesle-kastélyt, a párizsi rendőrfőnök tiltakozása ellenére. - Fegyvert vásárol és szolgákat fogad fel, hogy védekezzék az említett rendőrfőnök és más párizsi nemesurak támadásai ellen. - Engedélyt kap a királytól, hogy akár erőszakkal megvédje magát. - Ellentáll Villeroy és Marmaignes urak erőszakának, amikor ki akarják űzni a kastélyból. - A király Orbee gróf gondjaira bízza, aki minden szükségessel ellátja házát és műhelyét.
32. Agyagból elkészíti az eredeti nagyságban Jupiter, Júnó és Vulcanus szobrát és 300 font ezüstöt kap, hogy belekezdhessen a Jupiter szobor elkészítésébe. - Befejezi és bevonja arannyal a medencét és a kancsót, s elviszi a kardinálisnak. - Ezt a királynak ajándékozza, és kap cserébe egy jól jövedelmező apátságot. - Cellini semmit nem kap, noha művét mindenki megcsodálja. - Az udvar egész előkelősége meglátogatja műhelyében. - A király tanácsolja, ne fárassza magát annyira. - Hívatja a király, s a kancsó és a medence mellé megrendeli a sótartót. - Viaszban bemutatja a királynak azt a sótartót, amelyet még Rómában a kardinálisnak csinált. - A király megrendeli aranyban, noha a kardinális nehézségeket gördít a tárgyalás elé. - Megkapja a sótartóhoz szükséges aranyat s miközben viszi haza, megtámadják, négy rabló ellen védi magát. - Elkezdi a sótartót. - Különböző nemzetiségű munkásokat vesz fel. - A német munkások, akik legjobban szolgálják, a sok fáradozásban és kitartás híján, kidőlnek. - Másfél kar magas, kétfülű ezüstvázát kezd, és bronzba akarja önteni Jupiterét. - Párizsi mesterekkel vizázik az öntési eljárás felől. - Szerződést köt velük és rájuk bízza a Jupiter megöntését. - Ő maga, saját módszere szerint, Caesar-fejét és egyik ágyasa mellszobrát önti ki. - Cellini öntése jól sikerül, annál kevésbé a franciáké.
33. Francia polgárrá lesz Pietro Strozzival együtt, majd a Petit Nesle nevű kastély urává. - Antoine le Macon dicsérete. - Az ezüst Jupiter alapját elkészíti bronzban, rajta domborműben Ganymedes elrablását és Lédát a hattyúval. - A Júnó-szobor ezüst anyagára várva, ennek is elkészíti az alapzatát bronzból. - Egyidőben dolgozik a Jupiteren és a sótartón. - Előrehalad a nagy váza munkájában. - Két bronzszobrot önt. - D'Étampes asszonynak ezüst vázát csinál, több kisebb munkát a kardinálisnak és más olasz uraknak. - A király újra meglátogatja műhelyében, megint kijelenti, hogy nagyon meg van vele elégedve: d'Étampes asszony tanácsára több művet rendel Fontainebleau számára. - Néhány bronzmunka mintáját mutatja be a királynak, amelyek majd a fontainebleau-i kaput ékesítik, és egy kút tervét, mellyel a király igen elégedett. - Mivel a mondott mintákat nem mutatta meg d'Étampes asszonynak és különben sem hízelgett neki, haragját vonja magára. - Ugyanennek felajánlja az említett aranyozott ezüstvázát, de mivel nem fogadja, a lotharingiai bíborosnak adja, aki ezért 100 arany scudót utal ki, noha a mester nem akarja elfogadni.- Mikor ezt megtudja d'Étampes asszony, igen megneheztel. - Cellini palotájában látja vendégül barátait; Guido Guidit, az orvost, Girolamo de'Rossit, a paviai püspököt és Luigi Alamannit, fiaival. - Kastélyában labdajáték folyik, amelyből nagyon szép hasznot húz. - Ugyanitt van elhelyezve Pietro Gualtiero nyomdája, egy puskaporgyártó üzem és több más lakó. - Nagynehezen kitelepíti a nyomdát; s mivel erőszakkal telepíti ki a puskaporgyártó mestert, kit d'Étampes asszony pártfogol, csaknem elveszíti a király kegyét. - Henrik, a trónörökös, pártjára áll, valamint a király nővére is, a navarrai királynő.
34. Kastélyából kitelepíti az egyik lakót, utcára szórva holmiját. - Francesco Primaticcio, d'Étampes asszony közbenjárására elnyeri a királytól a szökőkút elkészítésének kegyét, pedig azt már Cellini megkapta. - A kárvallott lakó törvényszékre idézteti a mestert. - Hogyan adják-veszik a pöröket Franciaországban. - Hamis tanúzást ugyanott. - Cellini megjelenik a király képviselőjének, a bírónak színe előtt, és megfejti a dantei szöveg: "Pape Satan" rejtélyét. - Elhatározza, hogy az ügyet fegyverrel intézi el, s megsebesíti felperesét és ennek ügyvédjét. - Be akarja fejezni munkáját és hazamenni Itáliába. - Bemutatja segédeit. - Paolo Micceri gyanús áhítatossága. - Egy nap, hazatérve Mattia del Nasaro vendégségéből, tettenéri Caterina nevű ágyasával az említett Paolót. - Kiűzi házából Caterinát az anyjával együtt, kik aztán szodomiával vádolják be. - Előbb menekülésre gondol, majd erőt vesz magán, elmegy a törvényszékre és zavarba ejti ellenfeleit.
35. Fontainebleau-ba megy, mert a király nála akarja megrendelni új pénzmintáit. - Értesül Monsignore de la Fa úrtól, hogy Primaticcio kapta meg, d'Étampes asszony közbenjárására, a megrendeléseket, köztük a szökőkút kolosszusát is. - Keserű szidalommal illeti és ijeszti meg Primaticciót mindezért. - Nincs egy véleményen a királlyal és tanácsával a pénzminták kérdésében. - Megtudva, hogy Micceri és Caterina együtt élnek, és rajta nevetnek, hogy felszarvazták, fegyveresen tör rájuk és kényszeríti a fiút, hogy azonnal vegye feleségül a lányt. - Mattio del Nasaro közvetítésével kibékül Primaticcióval, aki lemond a szökőkútról. - Kihasználja és veri Micceri feleségét. - A fontainebleau-i kapun, a sótartón és Jupiterén dolgozik. - Bemutatja a királynak a kész sótartót. - Ennek leírása és a király elismerése. - Primaticcio kieszközli a királynál, hogy Rómába mehessen és magával hozza a legszebb antik szobrok másolatait, hogy ezekkel győzze le Cellini eredeti szobrait. - Benvenuto befejezi a fontainebleau-i kaput. Felveszi szolgálójának Jeanne-t, kit Vadócnak nevez el, s modellül használ. - Vadóc június 7-én kislánnyal örvendezteti meg, kit Constanzának neveznek a keresztségben keresztszülői: Guido Guidi, továbbá: Luigi Alamanni és Riccardo del Bene felesége. - Meglátogatja a király, aki miután teljes megelégedését fejezi ki a Jupiter-szobor, a váza és a kapu fölött és panaszkodik a kardinálisra, amiért nem rendezte a művész járandóságát, noha megígérte, elrendeli, hogy a takarékpénzek pénztárából fizessenek ki Cellininek 1700 arany scudót. - A kardinális rossz hivatalai és a háborús kiadások miatt Benvenuto nem kapja meg a mondott összeget. - A kardinális igazolja magát a királynál. - A király ismét meglátogatja Cellinit, és sok bronzmunkán kívül a már majdnem kész ezüst Jupitert megcsodálja, szembeállítva egy ezüst Herkulessel, melyet néhány évvel ezelőtt csináltak neki. - Kétezer scudót akar adni a Jupiterért. - Sok más ezüst és arany munkát is megtekint és sok új munka modelljét. - Utolsónak az udvarban a Mars-szobrot mutatja meg a királynak, aki elrendeli, hogy Cellini legalább évi 2000 scudo jövedelmű apátságot kapjon.
36. D'Étampes asszony, hogy bosszantsa Cellinit, a kastély egy részét újdonsült vegyészének utaltatja ki. - Benvenuto többszöri rohammal kiűzi kastélyából az újonjöttet: a király nevet az eseten. - Benvenuto Fontainebleau-ba viszi elkészült Jupiterét, amelyet d'Étampes asszony tanácsára a Rosso festő által kifestett oszlopcsarnokban helyeznek el, ahol a Primaticciótól Rómából hozott antik szobormásolatok is állnak. - Az asszony mesterkedése folytán a király éjfélig váratja meg a mestert szobra leleplezésével. - Benvenuto égő gyertyát helyez Jupiter magasra tartott kezébe, hogy jól megvilágítsa szobrát, és mikor jő a király kíséretével, eléje gördíti a talapzatba szerelt görgőkön, úgyhogy a király, Cellini szobrát megcsodálva, az antik szobroknál is többre értékeli, noha az asszony mindent elkövet, hogy ellenkező véleményre ingerelje. - Benvenuto 1000 arany scudót kap a szoborért. - Megvendégeli segédeit, munkásait és szolgáit, megajándékozza őket, majd minden erejét a Mars-szoborra összpontosítja.- Ascanio szeretőjét rejti el a szobor-kolosszus fejében. - Ezért azt hiszik, hogy szellem lakik a szoborfejben. - Benvenuto összeállítja a fontainebleau-i kapu bronzszobrait. - Szeptemberben tanácsot kér tőle a király, miképp erősítse meg Párizs városát az ellenség ellen, s bár a király elrendeli a Cellini-tervek végrehajtását, de'Étampes asszony és Annebaut admirális ezt megakadályozzák, és a munkát Girolamo Bellarmatónak adják ki. - Befejezi a bronzszobrokat, nagy vázáját, és két másik közepes méretű ezüstvázát készít. - Értesül, hogy d'Étampes asszony ármánykodása következtében a király megvonta tőle magas kegyét, felkeresi a királyt, ez szívélyesen fogadja, de az asszonynak mégis sikerül elérnie, hogy ne tekintse meg a mester újabb műveit. - Benvenuto ismételten hívja a királyt műhelyébe, ez elfogadja a meghívást, de kötelezi magát az asszonynak, hogy Cellinit alaposan összeszidja. - A király, noha meg van elégedve a bronzművekkel, megszidja Cellinit, amiért nem készítette el mind a tizenkét ezüstszobrot. - Cellini igazolja magát, és kéri elbocsáttatását, a király, lecsillapodva, megelégedését fejezi ki, megtekinti a Mars-szobrot és elrendeli, hogy fizessék ki ennek költségeit. - A kardinálisra panaszkodik, hogy ez elhanyagolta a művészt. - Saint-Paul gróf és d'Étampes asszony barbár tanácsa a királynak Cellini megsemmisítésére. - A király bölcs válasza. - Az angolok elleni háborúval elfoglalt király Cellinit pénz és megrendelés híján hagyja, mire a mester elbocsátja munkásait, kivéve Ascaniót és Paolo Romanót. - Befejezi a két ezüstvázát a maga ezüstjéből, és elviszi Agentanba a beteg királynak. - Ismét kéri elbocsáttatását. - Nem kap határozott választ, hanem parancsot a két váza bearanyozására. - A kardinális megígéri: kieszközli a távozási engedélyt.
NEGYEDIK KÖNYV
37. 1545 júliusában becsomagolja a két vázát és elindul Párizsból. - Útitársai: Ippolito Gonzaga úr és Lionardo Tedaldi. - Háza és műhelye őrizetét Ascanióra és Pagolóra bízza. - Postalovon Ascanio utánanyargal, eléri és rábeszéli, hogy a két vázát küldje vissza és más értékes holmit is, különben megfosztja magát a király kegyétől. - Itáliába azért jön vissza, hogy húgát és annak családját segítse. - Lyon mellett irtózatos jégesőbe kerülnek. - Lyonban tölt nyolc napot, és szerencsésen átkel. az Alpokon. - Galeotto della Mirandola gróf beéri és rá akarja beszélni, hogy térjen vissza Franciaországba: csak így tudja megelőzni a bajokat, amelyek Franciaországban fenyegetik ellenségei részéről, akik közt ott van a két segéddel szövetkezett kardinális is. - Cellini rosszkedvűen folytatja útját és megérkezik Piacenzába. - Itt Pierluigi Farnesével találkozik, akit meglátogat és ez szívélyesen fogadja és ünnepli. - Augusztusban ér Firenzébe: nagy szegénységben találja húgát és sógorát, elhatározza támogatásukat.
38. Tisztelgő látogatást tesz Cosimo hercegnél Poggio a Caianóban: elmeséli a hercegnek és a hercegnének, született eleonora di Toledo grófnőnek Franciaországban készített műveit; a herceg kéri, maradjon szolgálatában, s mivel Cellini meg akarja mutatni, hogy a szobrászművészetében mennyire fejlődött, vállalja, hogy elkészíti a Piazza Ducalén felállítandó Perseus szobrát. - Sárga viaszból elkészíti Perseus mintáját, de csak nehezen veszi rá a herceget, hogy megtekintse. - Végül is megnézi és dicséretekkel halmozza el alkotóját. - Nem köt szerződést a herceggel, noha szeretne, ellenben házat kap tőle Firenzében. - Hajba kap Pier Francesco Riccioval, a herceg udvarnagyával és pénztárnokával, Lattanzio Gorinival, mert a ház körül nem járnak el ígéretük szerint s vérig bosszantják a mestert, aki mindazonáltal türelemmel övezi magát. - Tasso, az asztalos elkészíti a Perseus-szobor favázát, és jókedvre deríti Cellinit, aki búskomor franciaországi dolgai, Firenzében tapsztalt kellemetlenségei miatt. - Benvenutót maga elé rendeli az udvarnagy és összeszidja, mert nekiállt falakat húzni a házban. - Cellini keményen megfelel neki és elhatározza, hogy visszamegy Franciaországba. - Az udvarnagy, Riccio úr, ismét hívatja, de most szelídebben beszél vele és a herceg nevében 200 scudo járandóságot ígér neki. - Így aztán Cellini nekikezd a munkának és a herceg nagyon meg van elégedve.
39. A francia király megharagszik Benvenutóra, mert nem tér vissza hozzá, két segéde, Ascanio és Paolo közös erővel viszont azon van, hogy lehetőleg ne is menjen vissza. - Benvenuto Perseusának gipszmintáján dolgozik, agyagból elkészíti a Medúza-fejet és kiégeti. - Kevés inasa van, köztük Cencio a legkiválóbb, Gambetta nevű hetéra fia. - Bandinello megakadályozza Cellini munkástoborzását, ugyanakkor elhiteti a herceggel, hogy egyedül képtelen nagy munkákra. - Benvenuto mindent egymaga végez. - Meghal sógora: elvállalja az özvegy és hat lánya gondját. - Bernardino Manellinit, inasát és szolgáját mesterségre tanítja. - Megfájdul a dereka, ezért a Poggini-testvérekkel dolgozik a herceg fegyvertárában: terve alapján készítenek egy aranyvázát és egy aranyövet a hercegnő részére. - A herceg szeretné elhelyezni Cellinit a palotában, a hercegné is kedvez neki és azt szeretné, hogy csak ötvösmunkát csinálna és csak neki. - Cellini nincs megelégedve helyzetével és nagyon sajnálja, hogy elhagyta Franciaországot, ahol a király szívesen látta és dolgoztatott vele: de nem akar megalázkodni előtte, hogy azt a látszatot keltse, mintha oka volna rá. - Ezért azt írja Ascaniónak és Paolónak, hogy nagyon jól érzi magát hazájában; a két segéd magának kéri a királytól Cellini kastélyát. - A király nem adja, és üzen Cellininek, hogy térjen vissza hozzá, és számoljon el munkájával és költségvetésével. - Az Estei kardinálisnak írt válaszában Cellini mindenről számot ad, és ajánlkozik, hogy a király hívására bármikor hajlandó hozzá visszatérni. - Ezt a válaszát megmutatja a hercegnek. - Antonio Landi megkéri, hogy dicsérjen a hercegnek egy 35 karátos gyémántot, amelyért 17 ezer scudót kérnek. - A herceg, miután megvásárolja, megmutatja Cellininek, ez őszintén megbírálja a gyémántot, felfedezve hibáit: kiderül, hogy a herceget becsapták. - A Medúzát mással akarja megöntetni a herceg. - Riccio Gambettával, Cencio anyjával, ármányt sző Cellini ellen.
40. Riccio úr üldözése elől Manellinivel elmenekül a városból. - Ferrarából ír a hercegnek, hogy rövidesen visszatér. - Velencében meglátogatja Tizianót és Sansovinót, akik nagy szeretettel fogadják és megvendégelik. - Összetalálkozik Lorenzino de'Medicivel, aki nagy lakomát ad tiszteletére, melyen Lione Strozzi prior úrral is találkozik: mindketten buzdítják, hogy menjen vissza Franciaországba. - Cellini Firenzébe megy vissza, ahol, mivel már előzőleg megírta szökésének okát, a herceg szívesen fogadja. - Parancsot kap, hogy Perseust fejezze be. - Kipróbálja a firenzei agyagot, bronzba önti a herceg mellszobrát Zanobi da Pagno kemencéjében. - Házában kemencét épít, melyben szerencsésen kiönti Medúza-szobrát. - A herceg ezt megtekinti, de Bandinello pletykái miatt még mindig kételkedik benne: nem lesz majd képes jól megönteni Perseusát; ezért beszünteti Cellini munkásainak fizetését. - Cellini panaszkodik, hogy hazájában nem boldogulnak a nagy művészek és elbocsáttatását kéri a hercegtől. - Némi segélyben részesül, de nagyrészt saját költségén kényszerül dolgozni. - Tovább dolgozik a hercegnő vázáján és aranyövén, esténként pedig ugyanennek a nyakláncán dolgozik, amelybe az említett nagy gyémántot foglalja keretbe. - A herceg noszogatja, hogy nappal is ötvösmunkán dolgozzék. - Nekitámad, hogy Bernardo Baldini némely szerszámát magánál tartotta: Cellini megvédi magát, és felfedi Bernardo szerepét a gyémánt eladása körül. - Az elkészült nyakláncnak a hercegnő nagyon örül, de Baldini ösztönzésére később szétbontják. - Benvenuto felajánlja a hercegnek, hogy pénzmintákat készít neki és más ötvösmunkákat is, csak hogy munkásait fizethesse: kérése eredménytelen. - Néhány font ezüstöt kap a hercegtől, hogy abból vázát készítsen. - Cellini Pier de'Martininak adja át a munkát, aki rosszul és lassan dolgozik neki, ezért visszakéri tőle. - Megtudva ezt, a herceg az ezüstöt visszaveszi és a modelleket más célra rendeli. - A hercegnő többszöri kérelme ellenére Cellini nem ötvösködik neki, hanem Perseusán dolgozik, mindazonáltal néhány kisebb vázát csinál neki, antik módra - és kéri, járjon közbe a hercegnél nagy műve érdekében, Bandinello intrikái ellenére.
41. Hajba kap Lattanzio Gorinival, mert ez nem folyósítja néhány munkásának a fizetését, abban a hiszemben, hogy a Perseus sose készül el. - Fiesoléba megy, hogy megnézze egyik törvénytelen fiát; visszatérőben találkozik Bandinellivel, megtámadja, de mivel ez fegyvertelen és remeg, eláll tervétől és azt határozza, hogy majd művészi munkában győzi le ellenfelét. - Meghal a fia. - Bandinelli egyik tanítványát veszi fel műhelyébe, aki megtisztogatja Medúzáját, és Bandinelli nevében egy tömb márványt ajánl fel a mesternek, aki elfogadja a kihívást, de csakhamar elbocsátja az új segédet, nem bízik meg benne. - A hercegnő számára gyűrűbe foglal egy gyámántot, amelyet ez II. Fülöpnek ajándékoz. - A herceg antik márványszobrot mutat mutat meg Cellininek, aki elragadtatva dicséri és helyreállítására ajánlkozik, olyképpen, hogy Ganymedest csinál belőle, de megérkezik Bandinelli és ócsárolja a szobrot és a tervet. - A két művész vitája a herceg előtt. - Cellini szigorú bírálata Bandinelli "Herkules és Cacus" nevű szobráról. - Ismét szodomiával vádolják. - Benvenuto követeli a Bandinellitől felajánlott márványtömböt. - Dolgozik a márványon, bár az hibás és Apolló és Hyacintus szobrát vési ki belőle: tetszik a hercegnek, ahogy Cellini márványban dolgozik. - Restaurálja Ganymedest, és elkészíti Narcissus szobrát. - Acélszilánk hull a szemébe. - Raffaello de'Pilli nevű orvos gyógyítja meg; hála-táblát készít Szent Lucának.
42. Befejezi a Perseus viaszmodelljét, de a herceg nem hiszi, hogy bronzba öntése sikerülhet. - Vita erről a herceg és Cellini között. - A herceg mellszobrát Elba szigetére küldik. - A Ganymedes-szobor helyreállításának nehézségei. - Fát szerez be a Perseus-szobor öntéséhez; elkészíti agyagköpenyét, kiolvasztja belőle a viaszt, kiégeti az agyagformát, az olvasztókemence elé ássa a földbe, majd bronzot olvaszt. - Kigyullad a műhely teteje, láz lepi meg a mestert, ágyba kényszerül. - Értesülvén, hogy az öntés rosszul megyen, felkel az ágyból, a kemencéhez rohan és oly szorgosan és ügyesen működik, hogy öntése a lehető legjobbra sikeredik, sőt még lázából is felgyógyul. - Két nap múlva kiássa a szobrot, és látja, hogy tökéletesen sikerült az öntés, ahogy előre megmondta a hercegnek. - Felkeresi a herceget Pisában, beszámol az öntésről, s mivel maga a herceg is igen örül, engedélyt kap tőle, hogy rövid időre Rómába látogasson.
43. Megmintázza Bindo Altoviti urat: bronz mellszobrot készít róla. - Rómában Michelangelo dicséretében részesül. - Michelangelo levele Cellinihez. - A herceg Cellini közvetítésével Firenzébe hívja Michelangelót, azt ígérve, hogy szenátort csinál belőle, de Michelangelo nem válaszol az ajánlatára. - Április havát Altoviti házában tölti, Rómában, mivel ennek hitelezője, nem valami barátságos fogadtatásban részesül, mindazonáltal a nála elhelyezett pénzre haláláig tartó megállapodást köt. - Megcsókolja a pápa lábát és szeretne vele szerződést kötni, de a herceg római követe közbelép. - Ismét buzdítja Michelangelót, hogy menjen Firenzébe, de hiába. - Legényének, Urbinónak ostoba megjegyzése. - Cellini kedvetlenül tér vissza Firenzébe. - Riccio úr rosszindulatúan fogadja, a herceg elutasítja: mindebben Riccio úr a gyanús, az keverte megint a kártyát. Végre a herceg fogadja, Cellini elmeséli római kalandjait Altovitival és Michelangelóval. - Perseusán dolgozik nappal, de éjjel a palotabeli ötvösökkel a hercegi fegyvertárban: a herceg gyakran felkeresi, hogy mindenféléről elbeszélgessenek. - A hercegnő gyöngynyakéket mutat neki, s kéri, dicsérje fel a herceg előtt, mert szeretné megvétetni vele; Cellini felfedi a gyöngyök hibáit, de az asszony ragaszkodik hozzá, mire Cellini teljesíti kérését, dicséri a hercegnek, ez nem hisz neki, mire Cellini bevallja, miről van szó: mindezt a hercegnő titokban kihallgatja. - A herceg mindent elmond feleségének, aki halálosan meggyűlöli Benvenutót.
44. El akarja hagyni Itáliát, de mégsem megy, mert be akarja fejezni Perseusát. - A hercegnő elrendeli, hogy ne engedjék be a palotába, és Baldini alkusz révén férjével megvéteti a vitatott nyakláncot. - Sienával kitör a háborúskodás, meg kell erősíteni Firenzét: Cellinire két kaput bíznak. - A tervrajzokat a herceg irányításával Gironi csinálja meg, de Cellininek nem tetszenek a neki kiosztott rajzok, vita a herceggel, engedélyt kap, hogy a saját rajzai alapján erősítse meg a két kaput. - Összevész az egyik kapu őzizetére rendelt lombard kapitánnyal, ellenben a másik kapu kapitányával nagyon megértik egymást, és ez az erődítmény ezért jobban is sikerül. - Az erődítménymunkáért pénzt kap, aztán visszatér Perseusához. - Aretino környékén megtalálják a Chimera-szobrot és sok más apróságot: a herceg kedvet kap a szobrok tisztogatásához. - Bajok Cellini gyakori látogatása körül a palotában. - Celllini bemutatja a palotában a Perseus-szobor talapzatára készített bronz-domborműveket: a herceg nagyon meg van elégedve velük, és örödbe adja a házat Cellininek, amelyet már egyszer megkapott tőle, de most a kerttel együtt. - Cellini vitája a hercegnővel a domborművekről. - Pénz nélkül és nagy nehézségek árán dolgozik tovább Perseusán. - Baldini aljas módon inzultálja Cellinit, mire ő gúnyverssel felel és így áll bosszút. - A herceg megtekinti a Perseust, és kéri a mestert, hogy bár még nem egészen kész, próbára néhány napra állítsa ki közszemlére. - A szobornak nagy sikere van, különösen Pontormo és Angiolo Allori dicsérik. - A herceg Bandinelli sugalmazására azt mondja, hogyha majd teljesen készen lesz a szobor, szigorú kritikában részesül, ahogy a téren minden nagy szobor is megkapta a maga kritikáját. - Áprilisban teljesen elkészül a szobor, kiállítják a térre. - Mindenki megcsodálja: a herceg ablak mögé bújva lesi a hatást és hallgatja a szobor dicséretét és elismerését követség útján fejezi ki. - Két nemesúr dicsérete a szoborról: magukkal akarják vinni Szicíliába, nagy fizetést ígérnek. - Cellini udvariasan kitér a meghívás elől. - Meglátogatja a herceget, ki dicsérettel halmozza el és mindent megígér. - Cellini engedélyt kér, hogy nyolcnapos zarándokútra keljen. - Mielőtt elindulna, kérvényt nyújt át a hercegnek, melyben szobra kellő jutalmazását kéri. - A herceg megígéri, hogy gondja lesz a kérvényre.
45. Segédével, Cesare da Bagnóval zarándoklatra megy. - Bagnóban Cesare szülei szívélyesen fogadják, Cesare egyik nagybátyja arany- és ezüstércet és a vidék egyéb szép ásványi termékét mutatja a mesternek, valamint egy védtelen szorost, amelyen át Strozzi úr váratlan támadást intézhet Poppi, a herceg városa ellen; ennek rajzát is megkapja. - Cellini azonnal visszatér Firenzébe, hogy jelentse a védtelen szorost: a herceg megköszöni szolgálatát. - Benvenuto, legnagyobb meglepetésére, üzenetet kap a hercegtől Jacopo Guidi által, hogy mennyit kér Perseusáért. - Cellini megvetően 10 000 arany scudót kér, amiért is a herceg megharagszik. - Huzavona a herceggel Perseus honoráriuma körül: a herceg ragaszkodik hozzá, hogy a szobrot megbecsüljék, és ő hajlandó ezt az árat kifizetni. - De ki becsülje meg a szobrot? - Cellini kijelenti, hogy megelégszik a herceg kegyével és elért diadalával, de el akarja hagyni Firenzét. - A herceg ezt megtiltja, és Bandinellivel akarja megbecsültetni a szobrot: ez eleinte nem akarja vállalni a megbízatást, majd egekig magasztalja a művet és 16 000 scudóra értékeli. - A herceg újfent megharagszik, Cellini pedig visszautasítja Bandinelli dicséretét. - A hercegnő ajánlkozik, hogy közvetít a pörös felek közt, mármint a herceg és a mester között, de Cellini kijelentvén ismét, hogy neki elég a hercegi kegy, visszautasítja az ajánlatot, mire a hercegnő is megharagszik rá. - Girolamo degli Albizzi kapitány ajánlkozik most közvetítésre, és a herceggel 3500 arany scudóban állapodik meg. - A hercegnő kijelenti, hogy ha a mester az ő közvetítését fogadta volna el, ötezret kapott volna. - Cellini a megítélt összeget is igen kis részletekben és nagy huzavonával kapja, amiért össze is vész Antonio de'Nobili úrral, a kincstárnokkal. - Még 1566-ban is ötszáz scudóval tartoznak neki. - Fizetését is nagy késedelmekkel kapja, de a herceg egy hirtelen betegsége elég hozzá, hogy összes fizetési hátralékát megkapja. - A herceg Lelio Torelli által Cellinit néhány bronzdombormű elkészítésére buzdítja, a Maria del Fiore templom kórus-erkélyét díszítendő. - Cellini nem hajlandó műveivel egy helyre kerülni Bandinelliével, és inkább egy bronzkaput szeretne tervezni és elkészíteni a San Giovanni-kapu mintájára. - Munkások közvetítik Cellini tervét a hercegnek. - A herceg megneheztel, végül is a kórusra készítendő művekben állapodnak meg. - Cellini két tervet készít, melyek közül a herceg a kevésbé szépet választja ki, de ennek kivitelezésére sem kerül sor.
46. A Poggio a Caiano úton hozzák a Neptunus-szobornak szánt márványtömböt, Cellini elébe megy, megvizsgálja és kéri a herceget, hogy bár tudja, Bandinellinek van szánva, hirdessen pályázatot a tervre, mert ennek legalább az a haszna is meglesz, hogy Bandinellit sarkallja. Felemlíti a régi versengéseket a kupola és a San Giovanni-kapu körül, valamint azt is, hogy Bandinelli már Michelangelo elől is elkaparintotta a márványt, és a maga rossz Herkules és Cacus-szobrát fabrikálta belőle. - A kérésen a hercegnő feldühödik, a herceg viszont megbízza, készítsen modellt. - Benvenuto megmutatja a hercegnek két Neptunus-modelljét. - Az egyik különösen tetszik a hercegnek, jobban, mint Bandinellié. - A hercegnőnek néhány ötvösmunkával kedveskedik, sőt felajánlja neki új márvány Krisztusát, kérve, ne ellenezze a Neptunus-szobrát, de a hercegnő hajthatatlan. - A herceg a ferrarai és luccai követtel meglátogatja műhelyében, és kijelenti a kész Neptunus-modellre, hogy nagyon tetszik neki. - Cellini azt ajánlja, hogy a pályázó művészek készítsék el a szobor teljes nagyságú agyagmását, és akkor kapja a megbízást az, aki a legjobb. - Benvenuto felajánlja Krisztusát a Mária Novella-templomnak, de mivel ott sírhelyet nem kap, az Annunziata-templomnak ajánlja fel, ahol elfogadják és sírhelyet kap érte. - Bandinelli versengve Cellini ez új művével, befejezi Pietáját és a hercegnő segítségével eléri, hogy ezt is az Annunziata-templomban helyezzék el, ahol ő is nyugodni akar. - Bandinelli meghal, Cellini szerint részben azért, mert a Neptunus-ügyben alul maradt. - Cellini 58 éves korában elkezdi írni Életrajzát. - A hercegnő kieszközli, hogy a Neptunus-szobor elkészítését Ammanati szobrászra bízzák. - Versengés a Neptunus-szobor körül. - Cellini birtokot vásárol Vicchióban. - Milyen bonyodalmak támadtak ebből? - Cellini súlyosan megbetegszik: Francesco Catani da Monte Varchi orvos és Raffaello de Pilli sebész gyógyítják.
47. 1560 novemberében a herceg Ammanatival Sienába megy. - Ezalatt Ammanati fia arcátlanul leleplezi Cellini nem kész Neptunus-modelljét, amiért a mester bepanaszolja a herceg fiánál, felajánlva neki a szobrot. - Újabb bonyodalmak és pörösködés Cellini birtoka körül. - Cellini Livornóba megy a herceghez, hogy kieszközölje elbocsáttatását. - A herceg megneheztel és Bartolomeo Concini által újabb munkákkal bízza meg. - Cellini visszatér Firenzébe. - A Cellini-birtok pörének újabb fejleményei és a megegyezés. - Befejezi márvány Krisztusát. - A herceg és a hercegnő meglátogatják műhelyében s nagyon megdicsérik művét. - Felajánlja a hercegnőnek, aki nagyon elcsodálkozik, és látva a Neptunus-modellt, szinte bocsánatot kér Cellinitől, s márványt ígér neki, hogy a mester abból Neptunusát kifaraghassa. - Baccio del Bene hívja Franciaországba, hogy elkészítse II. Henrik síremlékét, de a herceg nem engedi el. - 1562 októberében a herceg a fiaival Sienába, majd Pisába megy.- Meghal Giovanni de'Medici kardinális. - Cellini Pisába megy. - 1566 augusztusában újabb szerződést köt Anterigolival, aki Cellininek élete végéig évi 65 scudót fizet. - Végül is újabb birtokot vesz nevezettől, s rögtön ugyanannak kiadja bérbe. - A herceg még mindig tartozik neki 1500 scudóval a Perseus árából.
48. A könyvben szereplő főbb történelmi személyiségek: hadvezérek, pápák, művészek magyarázó névsora
49. Épületek, templomok
50. A könyvünkben közölt képek forrásai