Apagyilkos sámánfiak
Burját mesék és mondák
Különös világ tárul az olvasó elé a burját mesékben: egy távoli nép életét tükrözik, amely ma már ugyan teljes jogú tagja a szovjet társadalomnak, nemrégen még sámánok, lámák, orosz és burját nojonok szellemi és anyagi elnyomása alatt élt. A burjátok meséiben gyakran bukkannak fel a buddhizmus nyomai: a „palotákat”, amelyek tulajdonképpen felnagyított jurták, éppen olyan gyakori szereplői történeteiknek, mint a sámánok, az ősi hitvilág tudós, gyógyító, áldozatokat bemutató „papjai”. A sámánizmus a burjátoknál már-már a tételes vallások szintjére emelkedett: kialakult a legfőbb „isten” fogalma is. Természetesen az oroszokkal való együttélés évszázadai és a térítési törekvések sem maradtak hatás nélkül. A kereszténység is alakította a burját hitvilágot és világképét, s hatott a meseanyagra is. Érdekes egyveleg a burját folklór: naiv természetmagyarázó mítoszok mellett dualisztikus teremtésmondák, mesékké kopott hősénekek és eposzok mellett világjáró szüzsék egyaránt megtalálhatók benne. Az elmúlt években számos olyan mű jelent meg, amelyek segítik az olvasót a burját népek megismerésében. Ennek a kötetnek kiadása is azt a célt szolgálja, hogy a távoli, de kedves rokon mesekincsével a magyar olvasóknak a burját népet bemutassa.
| Title(s), language | |
|---|---|
| is part of | Bors-Honty művészeti könyvtár |
| language | hungarian |
| Subject, content, audience | |
| subject | Apagyilkos sámánfiak |
| subject | Burját mesék és mondák |
| subject | könyv |
| subject | Mándoki László |
| Table of contents | EREDETMONDÁK open table of contents1. A föld és az ember teremtése 2. A hegyek teremtése 3. A vízözönről 4. Az állatok gyűlése 5. A harkály 6. A teve 7. A nyúl 8. A csuka 9. A menyhal 10. A császármadár 11. A medve 12. A kutya 13. Az Ég és a Föld, meg a Sün 14. Mióta jósolnak a lapockacsontról? 15. Az ember - állat 16. A kevély teve 17. A vadak eredete 18. A ló és az őz 19. A vadkacsa eredete 20. Miért fekete a hattyúk lába? 21. Hogyan kezdtek vetni a Bajkál északi oldalán? 22. Hogyan tanultak meg aratni a burjátok? 23. A kutya része a kalászban 24. A húr hangja 25. A dohányzás eredete 26. Hohoszo mergen 27. A göncölök meséje 28. A holdban álló leány 29. Csingisz hán földsáncáról TÖRZSI MONDÁK 30. Az irkutszki burjátok eredete 31. Bulagatról és Ehiritről, meg utódaikról 32. Szegéndé és Barto 33. Az ihinat nemzetségéről 34. A narat nemzetségéről 35. Az öreg koldus 36. A legelső sámánnő SÁMÁNTÖRTÉNETEK 37. Az éggel vívó Morgon Hara 38. Apagyilkos sámánfiak 39. A tűz ura 40. Adafogás 41. Léleklopás 42. A sétáló lélek 43. Az istenségek ítélete 44. Az eső ura 45. A villámok istene 46. A sorsról HŐSMESÉK 47. Agú Nogón abahaj 48. Altán Sagáj mergen 49. Altán Sagáj meséjének más végét is mondják MESÉK 50. Farkas vitéz 51. Farkas vitéz (Sonó bátor) 52. A pokoljáró Mú Montó 53. Az árva legény és a sárga kutya 54. Tebek Nogón abahaj 55. Bőhön höbűn 56. A bolond legény és a bűvös gyűrű 57. Az öregember meg a leánya 58. A vadász 59. Herhen anyó 60. Uhánaj apó 61. A gazdag Badma hán 62. A farkas, aki Buddhától kért eledelt 63. Gurgaldan három eszes fia 64. Az ember és a tigris 65. A lapockacsont 66. A szürke farkas meg a nőstény róka 67. A hazugságok meséje 68. Utószó (Mándoki László) 69. Jegyzetek 70. A gyakrabban előforduló burját szavak és fogadalmak magyarázata |
| Creators, contributors | |
| publisher | Európa |
| contributor | Mándoki László |
| Time and places | |
| place of publishing | Budapest |
| spatial reference | Budapest |
| location of physical object | Kaposvár |
| date | 1973-01-01 |
| temporal reference | 1973 |
| Attributes | |
| medium | paper |
| extent | 246 p |
| format | jpeg |
| Legal information | |
| rightsholder | Együd Árpád Kulturális Központ |
| access rights | research permit needed |
| Source and data identifiers | |
| source | http://egyud.kaposvar.hu/ |
| registration number | BHMK.0157 |