Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után 1939-1955

text

Ha csak néhány szóban szeretnénk jellemezni századunk első felének történetét, azt kellene mondanunk, hogy az 1900-tól az 1950-es évekig tartó időszak a népirtások, erőszakos ki- és betelepítések, lakosságcserék és a hatalmas méretű népvándorlások jegyében telt el. Mindezek nem történtek volna meg a parancsuralmi rendszerek 20. századi formája, a totális állam nélkül. „Az ilyen rendszer az embert jelentéktelen szereplővé fokozza le a politikai játszmában és egyszerű számjegy marad a gazdasági életben. Egyetlen tollvonással megváltoztathatják az államok határait, s nem titkolt kegyetlenséggel pusztítják el az emberek millióit. A családok ezreit űzik ki házukból, szülőföldjükről, félredobva a civilizációt és a kultúrát, amit nemzedékek sora kialakított” — világított rá a totális állam lényegére XII. Pius pápa 1945-ben. vészkorszak fordulópont a történelemben. A Holocaust az emberiség történetének legmélyebb pontját jelöli. A zsidóság elleni náci hadjárat tartalmazza a felsorolt diszkriminációs gyakorlatok minden elemét. Auschwitz és a Gulag — a totális társadalmak szimbólumai. A német és szovjet halálmalmokban életek milliói fejeződtek be. Ám hibát követ el, aki a népirtás eme két gyakorlatát pusztán számok alapján szeretné összehasonlítani. A modern ember által oly nagy becsben tartott statisztika csalóka jellege itt válik nyilvánvalóvá. A számok ugyanis önmagukban nem tartalmaznak kvalitatív elemet. A Gulag a büntetés-végrehajtás helye volt. A szinte áttekinthetetlenül szövevényes szovjet táborvilág a belső elnyomás funkcióin túlmenően a II. világháború végén a németek, magyarok, mandzsuk, japánok, krími tatárok, csecsének, baltiak stb. százezreinek elhurcolásával, népek megbüntetésének eszközévé vált. A Gulag típusú népirtásban mégis volt valami racionalitás, mégha ördögi is, amennyiben a vélt vagy valós társadalmi, nemzeti ellenfelek megbüntetésére, illetve likvidálására irányult. A Holocaustnak viszont nincs racionális magyarázata. A nácik halálra ítéltek mindenkit, akinek nagyszülei közül legalább három zsidó volt. A Holocaust azért megemészthetetlen és érthetetlen, mert irracionális. A totális népirtás tényével a nemzetiszocialista ideológusok, revizionista történészek sem tudnak szembenézni. A II. világháború után senki sem vette, vehette védelmébe a zsidóság megsemmisítésének programját és gyakorlatát. A mai antiszemitizmus épp a megsemmisítő táborok létének tagadásával próbálja „elfogadhatóvá tenni” Hitler háborúját. A vészkorszakban Auschwitz valóságát a nyilvánosság előtt a náci vezetők sem vállalták. A Gulag táborokról viszont mindenki tudott, mert megfélemlítő funkcióját csak így tölthette be.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject Zsidóság a vészkorszakban és a felszabadulás után
subject Társadalom- és művelődéstörténeti tanulmányok
Table of contents
Előszó 7 I. Historiográfiai áttekintés 9 II. A vészkorszakban 13 a) A német megszállás előtt 13 b) Deportálások 1944 nyarán 20 c) A nyilas uralom 26 III. Magyar zsidók szovjet fogságban 33 IV. A túlélők 41 a) Becslések a jelenlegi területen felszabadult zsidóság számáról 41 b) A túlélők visszatérése 47 c) Adatszolgáltatás a vészkorszak után 54 d) A magyar zsidóság Észak-Erdélyben, Kárpátalján, a Felvidéken és a Délvidéken 64 e) A veszteségek 74 V. Adatok és kritikájuk 77 VI. Vándormozgalom a vészkorszak után 90
open table of contents
Creators, contributors
creator Stark Tamás
publisher MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet
Time and places
place of publishing Budapest
spatial reference Magyarország
location of physical object Budapest
temporal reference 1939-1955
Attributes
medium paper
extent 112 p.
format PDF
Source and data identifiers
source MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet