"Olyan, mintha fénykép lenne, csak sokkal kifejezőbb." Kossuth Művelődési Központban hangzott el Stéhlik János festőművész második önálló csongrádi kiállításán egy ifjú tárlatlátogató szájából. Aligha lehetne tömörebben összefoglalni ennél a festő realizmusának ismérveit. Amiben többet nyújt fizika-kémiánál: az lényegláttatása, figyelemorientálása, gondolatébresztése. Csongrádhoz sok szállal kötődő alkotó, aki már-már tősgyökeres szegedi lett. Első csongrádi tárlata óta kinőtte gyengeségeit, elmélyítette tudását, tiszta, egyéni, mesterkéletlen formanyelvre tett szert. Azon festők közé tartozik, akik az embert és életterét élethűen, érthetően kívánják ábrázolni. Képei sajátos világot tárnak elénk. a tartalmi jegyek ugyan ismétlődnek rajtuk, de a művész sohasem "kopírozza" önmagát. Egyetlen képén sem lép ki témáinak maga kijelölte bűvköréből. Világa azonban létező világ, mai magyar, alföldi, Csongrád megyei valóság. Újságcikk : Csongrád megyei Hírlap, 1978. augusztus 31.