S. É. hadiüzemi munkásnő levele édesanyjának. Tartalma: "Itt mindenki be van ijedve. Ezt az állapotot ki-ki a jellemének megfelelően adja a külvilág tudtára", van, aki ordít, röhög, mást macerál, veszekedések. "Mondd Anyukám, csoda, hogy időnként elvesztem a fejem és megvadulok?" Meglátogatták, nem lett balhé belőle, mert a parancsnokváltozás interregnumában elintézték. Valakit elkaptak a nyilasok és nem adták vissza neki a hadiüzemi igazolványát. Vadász utcát hívják fel, kaptak lapot. Nem volt ismerős védlevele érvényes, mert nem volt aláírva, volt olyan ház, ahol érvényes volt úgy is. "15-én kapunk kályhát, akkor fogok Isten segítségével hajat mosni." Nem akar a külvilággal foglalkozni, igyekszik megőrizni a nyugalmát.