Al-földi Magyar országnak, Tisza s Duna között, fö mezö-városában, Ketskeméten, Vátzi püspökségben, Ezer hat száz negyven -negyedik esztendötöl fogva, szerafikus Sz. Ferentznek, keményebb rend-tartású, szerzete-béli atyáktúl, üdvözítőnk provintziájában, viseltetett egyházi pásztorkodásnak hely-tartását, Ezer hét száz hetven-kettedik esztendöben, pünkösd után, huszon-kettedik vasár-napon, Sz. András havának nyoltzadik napján, Sz. Miklós püspök templomában, ezen beszéddel fejezte-bé, azon szerzet és provintzia-béli atya, Bláhó Vintze atya, ugyan Ketskeméten, Ezer hétszáz ötven-harmadikban, kisdedeknek lelki tanítója.

A Tanúságot, és Régiségeket szeretöknek; kivált az Irásokban ítélet-tétellel forgó; tudós serény Olvasóknak kedvéért, alkalmatos jegyzésekkel, és Levelekkel bövítetve nyomtattatott-ki.