A Világirodalmi Antológia IV. kötetének szerkesztője természetszerűleg alkalmazkodott a kiadvány eleve megszabott terjedelméhez. Ez szolgáljon annak magyarázatául, hogy a kötet a XIX. századnak csak szépirodalmát mutatja be, és-némi kivétellel-lemond a század elméleti jellegű irodalmának bemutatásáról, még akkor is, ha ez az elméleti irodalom a költészet kérdéseivel foglalkozik, vagy ha művészi megformáltságban éppenséggel odakívánkozik a szépírói alkotások sorába-közelébe. Kivételt főképp az orosz forradalmi demokratákkal lettünk, akiknek munkássága oly bonthatatlan egységbe forrt az orosz szépirodalommal. A kötet szerkesztője e helyütt mond köszönetet mindazoknak, akik a szerkesztés munkájában segítségre voltak. Közülük név szerint is meg kell említenie Erdődi Józsefet az orosz, Bódi Lászlót a német, Kéry Lászlót az angol és amerikai, Sallay Gézát az olasz, Gáspár Endrét a spanyol és portugál, Hadrovics Lászlót a délszláv irodalmak feldolgozásában nyújtott jelentős segítségért. Ez a segítség egyik-másik esetben a szerkesztés terhének csaknem teljes átvállalását jelentette. Hálás köszönet illeti a kötet előzetes bírálóit-a Lenin Intézet tanárait, továbbá Domokos Sámuelt, Gyergyai Albertet, Hajdu Henriket, Honti Rezsőt. Kardos Tibort, Kovács Endrét, Lutter Tibort, Németh Gyulát, Turóczi Trostler Józsefet-, becses kritikai észrevételeik számos ponton nagyban segítették a kötet szerkesztőjét.