Balassa Péter legfelkészültebb, talán legtöbb meglepetést tartogató esszéíróink közé tartozik. Új kötetének centrumában a színház áll, a másik színház, az igazi és az elképzelt határán. Klasszikus művek és azok mai előadásainak elemzésétől, mint többek között Mozart Don Giovanni-ja és a Don Giovanni Ljubimov interpretálásában, a Varázsfuvola Bergman-filmjében, Büchner Woyzeck-je a Stúdió K. előadásában, Wagner Parsifal-ja, a mai magyar dráma legizgalmasabb előadásainak elemzéséig ível a kötet. A kötet kohézióját megteremtő filozófiai morális koncepció magva: elkötelezett együttérzés-gondolkozás a szenvedők, az elesettek, a szegények mellett; humanizmus, melynek fókuszában a közép-kelet-európai népek sorsközösségének, kínzó gondolatainak, konfliktusainak vállalása áll. Balassa a színház szerepét - kimondva vagy kimondatlanul - a közösség összekovácsolásában látja, hiszen mikor volt érvényesebb igazabb, hogy "minden Egész eltörött"? Az előadás rítus, melynek a nézőtérrel együtt, azt mozgósítva kell katartikus élményt, összeforrasztó megrendülést, megtisztulást teremtenie az elharapódzó önzés és üresség, a minden értéket veszélyeztető langy szürkeség ellen. Filozofikusan mély és intenzív, indulatos, belülről fűtött írások Balassa esszéi. Soha nem "engedi el" magát az elemzett művet, műveket - akár "olvasott" ír, akár általánosabb összefüggéseket elemez. A másik színház gondolatgazdag és gondolkodásra serkentő könyv - intellektuális és emocionális kalandot kínál az olvasónak. A kötet tanulmányainak többsége az MTA-SOROS Alapítvány támogatásával készült.