Élt 1878. február 1. - 1955. november 12. A Budapesten született sportember atlétikával, tornával, labdarúgással is foglalkozott, de végül is az úszósportban tette emlékezetessé a nevét. Építészetet tanult, szakmájának kiválósága lett. Debreceni kötődése az Aranybika szálloda tervezése, mely szállodát 1915. szeptember 4-én adták át és olyan látványossága lett a városnak, mely a debreceni és idegen ember szemében elragadtatást keltett. 1896-ban, az I. Olimpiai Játékon, Athénben 100 és 1200 méteres gyorsúszásban aranyérmeket nyert. 1924-ban Párizsban az olimpián a művészeti, építészeti versenyen Lauber Dezsővel a budapesti stadion tervével ezüstérmet nyert. A díj értékét növeli, hogy első helyezést nem adtak ki. Ő tervezte 1929-ben a margitszigeti sportuszodát. Sokoldalúságát mutatja, hogy a Budapest Torna Club focistájaként kétszer nyert bajnokságot. Úszásban az első kiemelkedő sikere az 1895-ös Európa-bajnokság, ahol a 100 méteres gyorsúszásban aranyérmet nyert. Ezt a sikert 1896-ban megismételte újra megnyerve az Európa-bajnokságot kedvenc távján. 1976. június 6-án „Sportolás és alkotótevékenység” címmel Hajós Alfréd emlékünnepséget rendeztek Debrecenben. Az Aranybika szálló falán emléktáblát avattak. Novák Ilona olimpiai úszóbajnoknő mondott ünnepi beszédet. Hajós Alfréd pályafutását méltatva kijelentette - „... az első magyar olimpiai bajnok emlékét őrző tábla e pillanattól kezdve erősíti a hitet: a sportolás és az alkotótevékenység elválaszthatatlan....” A Magyar Olimpiai Bizottság koszorúját Dr. Boros Ottó vízilabdás olimpiai bajnok helyezte el a debreceni Nagy Imre Zsolttal. Az Aranybika halljában Hajós Alfréd emlékkiállítás nyílt. Avatóbeszédet Bakonyi Károly, a sportmúzeum igazgatója mondott. 1985. november 5-én Hajós Alfrédról utcát nevezett el a város elöljárósága a kiváló sportember megbecsülése jeléül.