Hogyan vezet a polgári ésszerűség megvalósítása hatalmi-terrorisztikus következményekhez, az erkölcs felfüggesztéséhez, a tudomány inkvizícióvá változtatásához, a személyi és polgári szabadság megsemmisítéséhez- ezekre a kérdésekre keres feleletet a három legismertebb negatív utópoát, J. Zamjatyin: Mi; A. Huxley: Szép új világ és G. Orwell: Ezerkilencszáznyolcvannégy című műveit elemezve a tanulmány szerzője. A negatív utópia liberális tiltakozás az utópia megvalósítása ellen. A kérdés tehát az, hogy mi ellen és miért így tiltakozik századunk irodalmának visszája fordított utópizmusa? Vajon túlvab-e polgári ésszerűségen az a mozgalom, amely csak ezt az ésszerűséget tudja és akarja megvalósítani, vagy amely csak így-polgári módon: eszményként állítva-tud megvalósítani bármilyen ésszerűséget? Szilágyi Ákos úgy véli, hogy ezekre a kérdésekre csak akkor találunk hiteles feleletet, ha az utópia úgynevezett megvalósításának mind liberális kritikájának, mind antiliberális apológiáján túllépünk.