"Avantgarde" - vitatott terminus az irodalomtudományban - írja Szabolcsi Miklós, akinek a huszadik század egyik legtöbbet vizsgáztatott jelenségéről, az avantgarde-ról és mai formájáról, a neoavantgarde-ról szóló tanulmányát kapja kézhez az olvasó. A szerző feladata nehéz volt: olyan jelenségcsoportról, olyan irodalmi és művészeti áramlatok összehasonlító irodalmi feldolgozásról kellett szólnia, amelyeknek nemhogy időbeli határai, de jellegzetességei, értéke, sőt elnevezése terén sincs még egységes tudományos közvélemény, de amelyekről könyvtárnyi irodalom, mérhetetlen mennyiségű, még bibliográfiailag is feldolgozhatatlan cikk, tanulmány szól. Ugyanakkor teljes, rendszeres, alapos rendszerezés és feldolgozás aránylag kevés készül. A szerző arra a feladatra vállalkozik, hogy megismertesse, csoportosítsa, értékelje az avantgarde és a neoavantgarde művészeti-irodalmi irányzatait, jelenségeit, esztétikai és társadalmi törekvéseit.