Tornyai János Múzeum Régészeti Fotótár

0011.

text

Megnyílt az Alföldi Galéria. Festők, szobrászok, más képzőművészek régóta tömörülnek már csoportokba. Azonos nézetek, törekvések hozták össze őket. Nagybánya, Gödöllő, Hódmezővásárhely, mint művészeti központok váltak közismertté a magyar kulturális életben. Az alföldi táj, az itt élő parasztemberek nehéz sorsa, kultúrája, hagyománya már a századforduló idején Hódmezővásárhelyen tömörítette a velük rokonszenvező képzőművészeket. Ady Endre paraszt Párizsnak nevezte a várost, melynek vonzása közismert napjainkban is, hiszen mintegy 30 művész él és dolgozik itt. Jó döntés volt annak idején, hogy itt jelölték ki az Alföldi Galéria helyét, az ógimnázium patinás épületében. Az évekig tartó átalakító munka után a közelmúltban nyitották meg a nagyközönség előtt az új reprezentatív képzőművészeti gyűjteményt. A galériában bemutatott festmények, szobrok jó része a város falai között született. Az első nagy talentumú, itt született festő, Tornyai János volt. Művei külön teremben láthatók. Heves indulatait, tájképei is tükrözik, csak úgy, mint a Juss című számos változatban megfestett táblaképe, melyen a hátramaradók a szegényes jusson marakodók világát mutatja fel. Endre Béla szelídebb hangú festő volt. Tiszai füzesei, vásárhelyi tanyaképei, paraszti szobabelsői egy nagy kultúrájú, mélyen érző emberről vallanak. Erős baráti szálakkal kötődött mindkettejükhöz Rudnay Gyula; szép tájképei láthatók itt, de egész életművére jelentősen hatottak az alföldi élmények. Az Alföld számos helységében működtek, alkottak művészek, akiknek érdeklődése nagyjából azonos volt: az alföldi tájhoz, az itt élő emberhez kötődött. A sokrétű, gazdag gyűjtemény összehozásához nagy szerepe volt a Nemzeti Galériának, és a társmúzeumok segítségének is. A haláláig a Szentesen alkotó Koszta József sok szép alkotása is ide került. Fényes Adolf kecskeméti ihletésű táj-és életképei, a Szegény emberek című sorozat ide került néhány szép darabja jól kötődött a századforduló idején a paraszti életábrázoláshoz. Nyilasi Sándor, Károlyi Lajos főleg a Szeged környéki tájat és népet festette le. Az erdélyi Nagy István barátok révén szerette meg a sík rónaságot, és számtalan alkotásában dolgozta fel alföldi élményeit. Nagy Balogh János kubikosokat ábrázoló festményei jól kapcsolódnak a régmúltban itt élt emberek tevékenységéhez. Egy ideig Vásárhelyen dolgozott László Fülöp is, aki később Angliában világhírt szerzett magának; két jelentős alkotása. A kis Lidi és a Vízhordó lány, végül is ide került e szép gyűjteménybe. A képtárhoz szoborgyűjtemény is tartozik. Medgyessy Ferenc, Pásztor János, Kallós Ede, Rubteczky Géza és ifjabb Vastagh György szobrai emelik a gyűjtemény rangját és jelentőségét. Az Alföldi Galéria a harmincmillió forintból helyreállított épület emeletén kapott helyet és jó áttekintést nyújt a táj képzőművészetéről. Az 1945 utáni képzőművészeti élet sokkal gazdagabb volt a városban, mint az azt megelőző 100 év alatt. Hódmezővásárhely országosan elismert központja lett az alföldi művészetnek. A galéria megnyitását követő héten nyitották meg a 32. őszi tárlatot. Ezek a tárlatok mindig jelentős események a magyar művészeti életben.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject Képzőművészet
subject Sajtóanyagok
subject Alföldi Galéria
Creators, contributors
publisher Szabad Föld
Time and places
spatial reference Dél-Alföld, Csongrád megye
spatial reference Hódmezővásárhely
location of physical object Hódmezővásárhely
created 1985-11-02
temporal reference 1985
Attributes
medium paper
format PDF
Legal information
rightsholder Tornyai János Múzeum
access rights rights reserved - free access
Source and data identifiers
source Tornyai János Múzeum
registration number 0011.