Búcsú Erdős Jánostól Szerettei és tisztelői kísérték utolsó útjára Erdős Jánost, a helyi művésztársadalom legidősebb tagját. Erdős János 1808-ban született Bátaszéken. Iskoláit Szekszárdon végezte. A művészeti pályára hosszú és alapos stúdiummal készült. 1919 és 1924 között az Iparművészeti, 1929-ig pedig a Képzőművészeti Főiskolát látogatta. Mesterei Simay Ferenc és Révész Imre voltak. A legotthonosabb műfaja a vízfestmény és az egyedi rajz lett. 1928-tól kezdve szerepelt kiállításokon - Pesten, vidéki városokban, a legtöbbet Vásárhelyen. Feleségével együtt kutatták, és általuk toborzott fiataloknak tanították, továbbadták a vásárhelyi népi díszítőművészet kihalóban levő formakincsét. Rendszeres keresethez azonban csak a felszabadulás után jutott Erdős János, amikor a Vegyesipari Vállalat grafikusa lett. Itt dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Vásárhelyen minden művészeti, szellemi megmozdulásban helye volt. Alapító tagja, később titkára lett a Tornyai Társaságnak. Az őszi, dél-alföldi és egyéb helyi, megyei tárlatokon mindvégig részt vett. A Lumumba utcai teremben jelenleg is ott függ sajátos bájú akvarellje, és a közeljövőben nyíló őszi tárlaton is kinn lesz immár legutolsó képe - gyászkeretes aláírással. Erdős János, a törékeny testű, érzékeny lelkű alkotó azonban nemcsak, hogy túltette magát élete csapásain, hanem lelki rokonához Erdei Bélához hasonlóan ecsetjével és szavával csak kedvesen szólt az emberekhez, a világról csak jót és szépet mondott.