...Hamupipőke egymagában sírdogált a kemence hamuja mellett. - Egyet se búsulj, kedves kislány. Segítek, hogy te is elmehess a bálba. A jó tündér volt az, aki megszánta őt. - Hozz gyorsan egy tököt, és négy egeret. A varázsvessző egyetlen suhintására a tökből pompás hintó lett. A négy fehér egér négy prüszkölő fehér paripává változott. Ekkor a jó tündér ismét suhintott a varázsvesszővel. Hamupipőke rongyos ruhája pompázatos báli ruhává változott. Szakadt cipője pedig üvegcipellővé. - Eridj hát a bálba - mondta neki a tündér. - De ügyelj arra, hogy mire éjfélt üt az óra, ismét itthon légy! Pontban éjfélkor ugyanis megszűnik a varázslat. Mikor az ismeretlen, gyönyörű leány belépett a bálterembe, a herceg azon nyomban beleszeretett. Táncra kérte és egész este kizárólag vele táncolt... Szabó Irmának, a kilencszázhúszas évek józsefvárosi Hamupipőkéjének nem jelenik meg a jó tündér, "szomorú kis rüsztjét" sem bújtatja üvegcipellőbe soha. Igaz, nem is a királyfi szerelme után sóvárog: ő Sipos Lajost, a szegény, éltes bútorrajzolót kívánja meghódítani. De a mostohának Molnár pesti meséjében is más tervei vannak.