kastély magját a nagykárolyi gróf Károlyi család emeltette a 18. század közepén a család itteni birtokrészét irányító gazdatiszt számára. A kúria a majorság központjaként szolgált. A Károlyi familía kenderesi birtokait 1778-ban átengedték a Haller-rokonságnak. Gróf Haller Antal kenderesi birtokát elzálogosította 1792-ben. Így a kúria dévaványai Halasy Márton tulajdonába került. 1857-ig a Halasy család lakta a kastélyt. Nagybányai Horthy István ekkor vette feleségül Halasy Paulát. 1919 nyarán a román intervenció idején a kúria súlyosan megsérült a magyar Vörsö hadsereg és a román csapatok között vívott harcok következtében. 1920-tól Horthy Miklós (1868-1957) kormányzó évente egy kis időt Kenderes töltött. A rezidencián 1922 és 1924 között folytak javítási munkálatok. 1925-ben Kalin Ferenc építész tervei alapján építették át a kúriát. Ekkor készült el a főszárny emeletráépítése és a manzárd kialakítása is. A manzárdszobák a kormányzó magas rangú vendégei számára voltak fenntartva. A kastély külsejét hitorizáló stílusú, neobarokk formaelemeket tartalmazú architektúrával látták el, amely a kormányzó feleségének ízléséről tanúskodik. A pilléres kiképzésű1944 októberében érték el a szovjet csapatok Kenderest. Az elfoglalt Horthy-kastélyt kifosztották. Többféle funció után az államosított épületben 1950 őszén traktor-iskola nyílt, amely 1953-ban mezőgazdasági gépészképzővé nőtte ki magát. A tanműhelyeket és a kollégiumot a kastély melléképületeben helyezték el. 1970-ben az iskola új épületbe költözött, a kastélyt teljes egészében kollégiummá alakították. Az épületben egy Horthy-emlékszobát alakítottak ki. A kastélypark egy rész megmaradt és szinte eredeti állapotában.