Kisfaludy Sándor nagy álma vált valóra akkor, mikor magára ölthette a magyar királyi testőrség díszes egyenruháját, és feltehette azt az egyenruhához tartozó sapkát, melyet a Kisfaludy Emlékház őriz. A prémmel díszített, piros színű testőrsüveg megidézi testőrírónk bécsi életét és a testőrségben töltött mindennapjait. Kisfaludyt, Zala vármegyét képviselve, 1793. január 5-én nevezték ki az olyannyira áhított bécsi magyar nemesi testőrgárda tisztjének. A 20-25 éves ifjak öt évig éltek Bécsben és szívták magukba a nyugati kultúrát. A kiművelt katonatisztek szolgálati idejük lejártával jellemzően hazatértek Magyarországra és az itteni közösségek javára fordították Európa egyik legfontosabb udvarában elsajátított tudást. A testőrgárda tagjainak szakmai alkalmasságuk mellett külsőleg és viselkedésükben is a legmagasabb elvárásoknak kellett megfelelniük. A szabályzat előírásainak értelmében a felvételnél különös gondot kellett fordítani arra „hogy csak megnyerő külsejű és csak formás, magas termetű ifjak kerüljenek a testület tagjai közé”. A megkívánt legkisebb magasságot 5 láb 8 hüvelykben (180 cm) írták elő. A gárdistáktól szigorúan elvárták, hogy külsejük ápolt, megjelenésük pedig az udvari etikett szabályainak megfelelően elegáns legyen. De mit sem ért a tetszetős külső, ha az nem párosult szellemi műveltséggel. A gárda parancsnoksága igen fontos feladatának tartotta a testőrök szellemi kiművelését, nyelvismeretük fejlesztését. Követelményként szabták meg, hogy a gárdisták „a császári-királyi udvarban használt nyelveket és más, részben szükséges, részben hasznos tudományokat” szabadon választott órák keretében tanulják. A gyakorlati oktatásban elsősorban a lovaglásra, a vívásra és a táncoktatásra helyezték a hangsúlyt. A regula szerint igen korán, reggel hat órakor kezdődött számukra a nap és szigorú napirend szabályozta életüket. (E szigor ellen tiltakozva 1795 decemberében a testőrök zendülést szerveztek, Kisfaludyt nyolc társával együtt kizárták a testőri gárdából és tábori szolgálatra vezényelték Milánóba.) 1848-ig a magyar nemesség kitüntetésnek tartotta a testőrséghez tartozást. A szabadságharc kitörése fordulatot hozott, a nemesi testőrgárda tisztjei tömegesen léptek ki a gárdából és álltak be a nemzeti seregbe. Ez volt az oka annak, hogy az uralkodó a mindössze hét főre apadt gárdát 1850-ben feloszlatta. Ezzel a féltve őrzött Kisfaludy ereklyével tisztelgünk a magyar történelem legkiemelkedőbb eseménye az 1848-as forradalom és szabadságharc előtt.

Guardsmen's cap, belonged to Sándor Kisfaludy who was a guardsman at the Viennese guard of the Monarchy. The cap is made of red velvet and decorated with fur.