A szép, hosszú, selyemharisnyás, nagyon formás láb most toppantott egyet, és a kellemesen csengő hang türelmetlenül szólalt meg: - Azonnal fordítsa vissza a parthoz a hajót, mert különben... - Keresztüllő! Ezt már tudom! - Igen, keresztüllövöm! - Lőjön keresztül - felelte egyszerűen Bobby. - Mit csináljak? - Mondom, lőjön keresztül! - Hogyhogy lőjem keresztül? - Hát nézze! A revolvert megfelelő irányban tartja. Csövét pont a mellem közepének szegezi. Mi sem egyszerűbb, mint hogy elhúzza a ravaszt, és én a következő pillanatban véremben fetrengek a fedélzeten. - Kérem, én nem vagyok kíváncsi ezekre a részletekre! - Bocsánat! Ezzel csak azt akartam jelezni, hogy elszántam magam a legvégsőkre és a halálra. /Charles Lorre/