Az író önzetlenül és bőkezűen nyitja meg az olvasók előtt emlékeinek, élményeinek pazar kincsestárát, és megkapó közvetlenséggel beszéli el az elszállt évek eseményeit, idézi fel azoknak az elhunyt barátoknak, íróknak, művészeknek alakját, akik ma már csak alkotásaikban és az utódok szívében élnek. Pausztovszkij azon túlmenően, hogy felnőtt férfikorának eseményeit megeleveníti, hiteles, érdekes képet fest kortársairól: Babelről, Bagrickijról, Gajdarról, s egyben a kornak, az elmúlt évtizedeknek is őszinte, hűséges krónikása. Finom lírai hangja, mondanivalójának művészi közvetlensége, meséjének nyugodt áradása életrajzi regényének ezt a kötetét is maradandó élménnyé teszi valamennyiünk számára.