Római Fürdő Vendéglő

image
qualifiedcontent

Óbuda Budapest városrésze a III. kerületben. A jelenlegi városrész területe az egykori, Budával és Pesttel 1873-ban Budapest néven egyesített Óbuda városának csak egy kis részét foglalja magába. Óbuda híres vendéglátásának alapját a római korig visszanyúló szőlő- és borkultúra teremtette meg. Aquincum katonái már kétezer évvel ezelőtt csapszékekben, fogadókban és tavernákban (bormérések) koccintottak Bacchus tiszteletére. A rómaiak a mai Dunántúl területén kialakított Alsó-Pannonia tartományuk északkeleti központját, Aquincumot e térségben alakították ki. A katonai tábort Óbuda területén létesítették, míg a kapcsolódó polgári város ettől északra, Aquincum városrész területén volt. A katonai amfiteátrumot a honfoglalás után valószínűleg Árpád fejedelem vezértársa, Kurszán használta. A török uralom megszűnése utáni újratelepülés során a település számos barokk épülettel gazdagodott. Ekkor alakult ki a keskeny, kanyargós utcákból álló településszerkezet vendéglőkkel, kiskocsmákkal, éttermekkel, kávémérésekkel és kerthelyiségekkel. Azonban a jellegzetes óbudai egy-kétemeletes házakból nagyon sok megsemmisült a Második Világháborúban. Azt követően is többet lebontottak "településrendezés" és a panel lakótelepek építése miatt. Mára csak néhány utca őrzi az eredeti Óbuda emlékét és hangulatát. Római-part A Római-part Óbuda Duna felőli részének északi fele. Hossza mintegy 10 km (a Barát-patak torkolatától az Aranyhegyi-patak torkolatáig). A Római-part a budai vízi élet felkapott központja volt, szennyezésmentes, fürdésre alkalmas hely. Magyarországon az evezősport meghonosítói gróf Széchenyi István és báró Wesselényi Miklós voltak. Az első hazai evezősversenyt 1842-ben rendezték, amelyet Clark Ádám (a Lánchíd építője) nyert meg. Az Evezős Szövetség 1892. évi megalakulását követően nagy lendülettel fejlődött a dunai vízisport. Ekkor a Római-parton 23 csónakház működött; pl. Magasházy, Weinberger, Faragó, Fájt, Bürgermeister I, II, Nemzeti Bank, Spárta, Adria, Hattyú, Csuka, UTE, Ampére stb. Öt csárda (Tüzes, Nap néni, Nap bácsi, Bivalyos, Haraplak), két vendéglő (Lieb, Burgermeister), három szabad strand (Hungária, Duna, TUNGSRAM) volt benne. A Római-part Óbuda és a főváros lakosságának egyet jelentett a Dunával és a csónakházakkal. A rendszerváltást követően a vállalati üdülőket és a hozzájuk tartozó csónakházakat a vállalatokkal együtt privatizálták. Az üdülők és csónakházak nagy része ezután bezárt, sokukat lebontották. Néhány közülük "véletlenül leégett". Az ártérnek minősülő megüresedett telkeken a szabályozási terveket és árvízvédelmet figyelmen kívül hagyva lakópark építések kezdődtek. A Római fürdő vendéglő népszerű volt, mivel már akkor is sokan választották a strandot hétvégi szórakozásként. A fürdőház és panzió fából épült, belül öltözőkkel, az aljában konyhával és vendéglővel. Nyáron a kerthelyiség mélyen benyúlt a hatalmas platánok és fűzfák alá. A kitűnő halászlé, sült halak, flekkenek és pörköltek mellé cigányzenekar is "húzta a talpalávalót".

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject MKVM
subject vendéglátás-történet
subject vendéglátóipar
subject étterem
subject vendéglő
Time and places
spatial reference Budapest III. kerület Római Fürdő
location of physical object Budapest
temporal reference 1913
Attributes
medium paper
extent 9 x 14 cm
colour image black and white
format jpeg
Legal information
rightsholder MKVM
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source MKVM
registration number VF_30843
registration number VIP_28_a_E_O-ZS