Nemzetközi Vásár Korányi Royal étterem

image
qualifiedcontent

BNV története Az áruminta- és nemzetközi vásárok történetét a XX. század elejétől jegyzik. A Városliget 77 évig adott helyet a vásároknak, amelyből az első még kiállítás volt, az 1896. évi Millennium, azaz az Ezredéves Kiállítás. A 1896. évi vásár főbejárata a mai Hősök terén volt, ahová a vendégeket Európa első földalattija szállította. Ekkorra épült fel a Vajdahunyad vára és a Műcsarnok is. Az 1896. évi Országos Millenniumi Kiállítás szervezésében a kereskedelmi és iparkamarák nélkülözhetetlen feladatokat láttak el. A kiállítást Ferenc József nyitotta meg, melyen a királyi család is nagy számban részt vett, ekkor készültek az első hazai filmhíradó felvételek. A kiállításon szerepelt első ízben nyilvánosan a telefonhírmondó. Nagy szenzációnak számított még az a két léghajó, amellyel 1 korona ellenében bárki 500 méteres magasságba emelkedhetett. A kiállítás 6 hónapos nyitvatartása alatt közel 6 millió látogatót fogadott. Az 1896-os kiállítás után hosszabb szünet következett. Az első magyar árumintavásárt a Fővárosi Kereskedők Egyesülete papír szakosztálya 1906-ban ?Márciusi Vásár? néven rendezte meg a Vigadó földszintjének ruhatárában. Bár ez a kezdeményezés méreteiben szerény volt, de mégis a hazai árucikkek terjesztésének hathatós eszközét jelentette. A Vigadó helységei már nem voltak alkalmasak a kiállítások rendezésére, így a következőt 1907-ben a városligetbe helyezték át. A háromnapos vásáron a kiállítók nemcsak a papír-írószer szakmából jelentek meg, hanem megjelentek a norinbergi díszmű- és játékáruk is. Az 1908-as vásár már üveg, porcelán, majolika, illatszer és cipő szakcsoportokkal egészült ki. A kiállításokon megjelentek a külföldi kiállítók, akik hozhattak külföldi árut, de csak olyat, amit Magyarországon nem termeltek, azt is elsősorban a tapasztalatcsere kedvéért. Azt is felismerték, hogy a vásárt a nagyközönség számára is nyitottá kell tenni. A vásár egyre nagyobb mértékben fejlődött, 1911-ig a kiállítók már 29 szakmát képviseltek. Elkerülhetetlenné vált az eddigieknél szilárdabb, intézményesen biztosított anyagi és szervezeti alapok megteremtése. A kereskedelemügyi miniszter 1913. január 12-én kiadott rendeletében a "Tavaszi vásár" intézményét a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gondozására bízta. Már ekkor felmerült, hogy a jövőben kifejezetten nemzetközi alapokra kell helyezni a vásárokat. Ennek jegyében az 1914-es vásárra meghívást kapott Bulgária és Törökország, amely ezért a Keleti Vásár nevet kapta. A második Keleti Vásárt 1918-ban a világháború idején rendezték. A világháború után a vásár gondolata nem szűnt meg, szükség volt olyan gazdasági "leltárra", amely az ország háború utáni helyzetét tükrözi. 1920 szeptemberében szerény keretek között rendezték meg a XI. Árumintavásárt. Ezekben az években bebizonyosodott, hogy a vásárok jelentősek a világ gazdasága és a kereskedelem fejlődése szempontjából. Magyarország ekkor élenjárt a vásárok szervezésében. 1922-ben már Budapesti Árumintavásár néven rendezték meg a kiállítást. Az újabb vásárok (1923, 1924) csak megerősítették a nemzetközi jelleg fontosságát. Nemzetközi keretekben gondolkodva gazdagították a kedvezmények körét: a külföldiek félárú vízumot és félárú menetjegy kedvezményt kaptak. 1925 májusában a "márciusi vásárból", a Tavaszi Árumintavásárból és a Keleti Vásárból véglegesen megszületett a Budapesti Nemzetközi Vásár (BNV), továbbra is városligeti székhellyel. Elkészült a vásár jelvénye, a Szárnyas Merkúr. Ebben az évben hatalmas szenzáció volt a rádióbemutató, amelynek hatására az év végére 15 ezer előfizetővel megindult a hivatalos magyar rádió adása. A budapesti tavaszi vásárok már olyan méreteket öltöttek, hogy szükség volt bizonyos szakosításra, így jött létre 1925-ben az Őszi Lakberendezési és Háztartási Vásár. Továbbá rendszeressé vált az a szokás, hogy a vásárral egy időben kongresszusokat és kulturális hetet rendeztek. A világválság a BNV-t sem kímélte, de 1934-ben a gazdasági helyzet javulásával együtt újra szárnyra kapott. Növekedett a külföldi részvevők száma, a látógatószám pedig megközelítette a 600 ezret. A következő évek általában fellendülést hoztak. Mindig volt valami új, valami világszenzáció. 1938-ban például tízezrek csodálták a Philips cég televízióját. 1941-ben Olaszország bemutatta az akkor épült római Termini pályaudvar makettjét. A világháború ismét közbeszólt, de a háború után, 1945 őszén elhatározták, hogy folytatják a kiállításokat. Az újjáélesztett kiállításra a Dózsa György út és a Thököly út kereszteződésénél található autóbuszcsarnokban (ma Récsei Center), majd 1946-ban a lakók nélküli Állatkertben került sor, mivel a városligeti pavilonokat elpusztította a háború. A hatalomra kerülő Rákosi-rendszer feleslegesnek tartotta a vásárokat, így 1950-től a BNV egy időre feledésbe merült. 1955-ben azonban megtört a jég: megszületett a Budapesti Helyipari Vásár. Az árusítással egybekötött új rendszerű árubemutató nagy sikert aratott. 1962 őszétől ismét Budapesti Nemzetközi Vásár néven szerepelt a kiállítás. 1967 novemberében megalakult a Magyar Vásár és Kiállításszervező Iroda jogutódjakként, a Hungexpo Magyar Külkereskedelmi Vásár és Propaganda Iroda, amely több más feladattal együtt a BNV gazdája is lett. A vásár növekvő nemzetközi szerepe, a kiállítók számának gyarapodása mind több állandó jellegű épületet követelt. Megszületett a döntés, hogy 1974-től a vásárokat Kőbányán kell megtartani. A BNV így az Albertirsai útra, a mai HUNGEXPO Budapesti Vásárközpont területére költözött. Ekkor rendezték meg az első őszi vásárt is, újszerűsége ellenére nagy sikerrel. A különböző fogyasztási cikkeket hat szakcsoportba osztották, ilyen volt az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szabadidő és a közlekedés szakosított bemutatója. Az 1980-as évek vége, az 1990-es évek eleje a gazdaság piacgazdasággá alakításával, az új gazdálkodási formák kialakításával telt. Megjelentek az új vállalkozási formák, bemutatkoztak a kft.-k, a magánszektor. 1992 májusában utoljára rendezték meg a tavaszi BNV-t, helyét átadta az Industria ipari kiállításnak. Az őszi BNV a sok szakkiállítás mellett továbbra is a legnépszerűbb vásár maradt. A BNV 1996 őszén ünnepelte 100. jubileumát. A BNV-t szervező Hungexpo Zrt.-t 2005-ben privatizálták. Új tulajdonosa a francia GL events csoport lett, aki azonnal nagyszabású területfejlesztésbe kezdett, melynek eredményeként 2008 őszétől európai színvonalú, multifunkcionális rendezvényközpont várja a kiállítókat és a látogatókat. (Hungexpo)

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject MKVM
subject vendáglátóipar
subject vendéglátás-történet
subject nemzetközi vásár
subject kerthelyiség
subject étterem
Creators, contributors
publisher Magyar Filmiroda kiadása
Time and places
spatial reference Budapest Városliget
location of physical object Budapest
temporal reference 1938 április 29. - május 9.
Attributes
medium paper
extent 9 x 14 cm
colour image black and white
format jpeg
Legal information
rightsholder MKVM
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source MKVM
registration number VF_25358
registration number VIP_28_a_E_O-ZS