Wagner Vilmos Terézvárosi Pilseni Sörcsarnoka

image
qualifiedcontent

Haggenmacher Henrik (Winterthur, 1827. november 6. – Budapest, 1917. június 5.) svájci származású magyar nagyiparos. 1867-ben több terménykereskedővel együtt megvásárolta a Barber és Klusemann által 1854-ben alapított kőbányai serfőzdét, és „Első Magyar Részvényserfőzde" néven üzemeltette. Kiszállva ebből az üzletből, már mint vagyonos gőzmalomtulajdonos, 1867-ben megvette a Frohner család promontori sörfőzdéjét. 1875-re üzeme termelékenységben a második volt a Dreher Antal-féle kőbányai sörgyár mögött. A filoxéra-tetű magyarországi kártételei miatt az 1891-92-es üzleti évben az ország sörtermelése megkétszereződött. 1905-re már csak 90 serfőzde maradt talpon, s négy nagy gyár adta termelés 90%-át. Az „Ifj. Haggenmacher Henrik Sörgyár” az országos növekedést meghaladva, két és félszeresére növelte termelését. Budapesten kívül Székesfehérváron, Vácott is létrejöttek telepek. 1899-ben cégvezetőként belépett legfiatalabb testvére, Oszkár is, aki 1901-től a cég társult tagja lett. Az 1880-as években telekfelvásárlásokkal növelte vagyonát. Jelentős ingatlanai voltak a Lipót (ma Szent István) körúton, az Andrássy út Nagymező és Jókai utca közötti szakaszán (ezeket ma is Haggenmacher palotáknak hívják), valamint a Szentkirályi utcában is. Az Andrássy út 44-es számú Haggenmacher tömb Jókai tér felőli oldalán 1885-ben nyitotta meg Jahn Ede kocsmáros a Terézvárosi Pilseni Sörcsarnokot. Halála után Wagner Vilmos vette át az üzletet. 1933-ban alaposan átalakították és Haranghy Jenő festményeivel díszítették. Főleg a környékbeli színházak és az Opera művészei és közönsége látogatta. A II. Világháború után Jókai és Opera néven működött tovább mulatóként és étteremként. A rendszerváltás idején megszűnt és bezárták. Ebben a házban a második emeleten született Jahn Ede fia Jahn Ferenc, dr. (Budapest, 1902. február 7. – Dachau, 1945. május 5.) orvos, publicista. A Pilseni sör 1842-ben született a csehországi Pilsenben. Mai minőségének elérésében nagy szerepet kaptak a bajor serfőző mesterek is. A Pils 1872-ben lett divatos sör Berlinben, és így lett előbb a németek, majd egész Európa egyik legkedveltebb söre. Fontos jellemzői az igen magas komlótartalom és a tartós habkorona. A pilseni aranyszínű, illatos, virágos bukéval rendelkező, lágy és elegánsan száraz, komlós utóízű világos sör, amelynek alkoholtartalma 4-5%. Az eredeti pilseni fő alapanyagai a lágy pilseni víz, a zateki komló, a maláta és a sörélesztő. A főzés ideje hagyományosan 12 óráig tart, amelyet 6 hetes érlelés követ. Pilsner Urquell jelentése magyarul: „a pilseni ősforrás”.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject MKVM
subject vendéglátás-történet
subject vendéglátóipar
subject étterem
subject belső tér
subject asztalok
Creators, contributors
publisher Pallas
Time and places
place of publishing Budapest
spatial reference Budapest VI. kerület Andrássy út 44.
location of physical object Budapest
temporal reference 1930-as évek
Attributes
medium paper
extent 9 x 14 cm
colour image black and white
format jpeg
Legal information
rightsholder MKVM
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source MKVM
registration number VF_19514
registration number VIP_28_a_E_O-ZS