1. AJÁNLÁS. Írta Czakó Elemér
A MAGYARSÁG NÉPRAJZA kiadványnak tudományos és nemzeti jelentősége. A magyar néprajz kérdéseinek gondozása.
2. TÁJÉKOZTATÓ. Írta: Viski Károly
3. MI A NÉPRAJZ?
A népi jelenségek egységessége. A népi alkotás sajátossága. Ennek felismerése. A néprajzi tudomány neve, tárgya, célja. A művelődés ősi alapjai. Természeti vagy kezdetleges népek. A kezdetleges műveltség. A művelődés és műveltség néprajzi (művelődéstörténeti) értelme. Néprajz és őstörténet. Az ősember feltámasztása. Az ősemberi műveltség élő emlékei. A művelődés útja: a régi és az új keveredése. Műveltségrétegek. Népi műveltségünk rétegződése. Ősi műveltségünk keveredése.
4. A NÉPRAJZ MUNKAMÓDJA.
A műveltségrétegek szétválasztása. A hasonlítás (asszimilálás) és az alakváltozatok (variánsok). A leírás. Az összehasonlítás. Az összehasonlítás feltételei, eredménye. A fejlődéselmélet. A néprajz munkamódja nem természettudományi, hanem történeti.
5. A NÉPRAJZ SEGÉDTUDOMÁNYAI.
Földrajz; embertan; gyakorlati és természettudományok; művelődéstörténet; történelem; régészet; nyelvtudomány; néplélektan; más tudományok. A kollektív lélek, az emberi közösségek alkotásaival foglalkozó embertudományok nem mellőzhetik a néprajz eredményeit. A néprajzi jelenségek szövevénye. A szövevények együttes (synoptikus) szemlélete.
6. A NÉPRAJZI JELENSÉGEK RENDSZEREZÉSE.
A jelenségek belső összefüggésén alapuló (természetes) rendszer. A rendszer két fő része: tárgyi néprajz, szellemi néprajz. E kettő tárgyköre. A kutatás természete, területe: a jelenségek néprajzi értékelése, a kezdetlegességek megbecsülése.
7. A MAGYARSÁG NÉPRAJZI KÉPE ÉS TÖRTÉNETI ALAKULÁSA.
A különbségek eredete. A csoportokat alakító tényezők. A "magyar" szó jelentése. Az onogur törzsszövetség alakító hatása. A magyarság egyéb elnevezései. A honfoglaló törzsszövetség. Kelet és Nyugat határán. A vezető réteg elnyugatiasodása. Nyugati és újabb keleti elemek. Népműveltségünk alkotóelemeinek három csoportja. Néprajzi képünk változatossága. Néprajzi csoportjaink: dunántúli, felföldi, alföldi, erdélyi, (moldvai és bukovinai) csángó csoportok.
8. A MAGYAR NÉPRAJZ MÚLTJA ÉS JELENE.
Ismereteink forrásai. Adatgyűjtemények. Múzeumok. Néprajzi irodalmunk. Közöletlen személyes tapasztalatok. Az előmunkálatok egyenetlensége s ennek következményei. Munkánk első, alapvető összefoglalás. Kinek írjuk?.
9. TÁPLÁLKOZÁS. Írta: Bátky Zsigmond.
A mindennapi eledel. A szakácskodás elsősorban a hagyományőrző asszonynép feladata. Kapcsolatok az étkezés, tűzhely és néphit között. A szakácsművészet.
10. A GYŰJTÖGETŐ ÉLETMÓD EMLÉKEI.
Férfi és női munka. Mai maradványai. Állati eredetű nyers táplálékok. Eltartásuk ősi módjai. Szárítás, aszalás, sózás, füstölés. Kezdetleges húspirító módok. Férfifőzte ételek. Az asszonynép és a növényvilág. Nyers növényi táplálékok. Aszalt gyümölcsök, ízek. Nyers édes italok. Nyír- , jávor- , fenyővíz. Savanyítás, forrázás, főzés, sütés. Hamuban sült pogácsák. Kövönsült lepények. A sütőharang. A lápi kút.
11. A NÖVÉNYI NYERSANYAG FELDOLGOZÁSA.
Vegyi eljárás. Savanyítás. Aszalás. Erőművi eljárás. A törés. A gabonahántoló kölyü. A mozsár. Az őrlés. Az őrlemény és rezsnyice. Kerekes őrlőkészülék. A malom. Vízimalmok. A kanalas malom. Malom szavunk eredete. Szárazmalmok, szélmalmok és fajtáik. Sajtolás. Olajütő éksajtó. Bankókkal dolgozó olajsotuk. Csavarorsós olajsotu. Ecetsajtolás. Szőlőprések. Kanca- , kosos- és régős prős.
12. A NYERS ÉS ELKÉSZÍTETT ANYAGOK ELTARTÁSA.
Az innivaló eltartása. Cserép- és faedények. Sótartók. Túrós- , zsíros- , stb. tömlők és bödönök. Húsfélék elrakása. Tojásos bucsérok, paszulykasok. Burgonyás vermek. Szuszékok, gabonáskasok, hombárok, kástuk. Kenyeresrácsok, tésztásszütyők.
13. AZ ÉTELEK ELKÉSZÍTÉSE. ÉTELFAJTÁK.
I. TŰZGERJESZTÉS ÉS TŰZHELYSZERSZÁMOK.
Tűzgerlyesztés dörzsöléssel. Tűzcsiholás. Tűztisztelet. Tüzelőanyagok. A tűzhely és kemence segédszerszámai. A tűzfejalj, tüzikutya, szolgafa, háromláb, sertenyő, csipér, pemet, szénvonó, kuruglya.
14. II. ÉTELEK ÉS SÜTŐ- FŐZŐSZERSZÁMOK.
Állati eredetű ételek. Pirító szerszámok. Nyárs, rostély, serpenyő, tepsi. Főzőszerszámok. Bogrács. Halászlé, gulyás, pörkölt, juhhúsos kása, töltelékek. Húslevesek. A tej, tojás, vaj és méz szerepe népünk konyháján. Növényi eredetű ételek. Levesek. Árvaleves. Gyümölcs és levesük. Zsufa, gabonaleves, cibere, tésztás levesek. Saláták és zöldfőzelékek. Szárazfőzelékek. Répa- és káposztafőzés. Tészták. Kásák és pépek. Galuskák. Gombócok. Csíkok és reszeltek. Lepények. A kenyér és kenyérsütőszerszámok. Pogácsák. Rétesek, bélesek. Kalácsok, perecek.
15. ITALOK ÉS FŰSZEREK.
A víz. Vízszerző módok és alkalmatosságok. Kobak. Szapoly. Ivótülök. Ivóharang. Fából faragott ivókészségek. Vízhordó faedények. Kútak. Bodonkút. Bugyogák és kanták. Gémeskút. Kerekeskút. Az ősi lóser és magyar ser. A mézser. A pálinka. A kávé és tea. A dohány. Fűszerek és ételjárulékok.
16. TÁLALÓ ÉS EVŐSZERSZÁMOK. ÉTREND.
A tálalás ősi módja. A suba, mint asztal. Az evőszék. Az asztal. A szék. A tál és tányér. Evőeszközök. Ételhordó edények. Az étrend. A pátriárchális étkezés. Ünnepi vendégségek.
17. ÖSSZEFOGLALÁS.
A magyar táplálkozás néprajzi mérlegelése. Paraszkonyhánk tárgyi fölszerelése. Kezdetleges ételféleségeink nagy száma. Ételneveink eredete. A magyar konyhaművészet két fő vonása: az ízletesség és változatosság. A hús és zsír kedvelése. A magyar pecsenyék. Főtt és sült tészták.
18. ÉPÍTKEZÉS. Írta: BÁTKY ZSIGMOND.
Az emberi települések leírása és a néprajz. Az épületek alakulásának vizsgálata egészében a néprajz hivatása. A tüzelőberendezések fejlődésének búvárlása a legfontosabb feladat.
19. TELEPFORMÁK.
A település néprajzi tényezői. A két szélsőséges telepforma. A magányos tanya és tömör falu. Honfoglaláskori telepedésmódok. Tanyarendszer. Szőlőhegyközség. A "szeres" terep és zárt faluforma. A falutelepülés két fő formája. Soros- vagy utcásfalu és csoportosfalu. A "hadas" település. Szegek, zugok. Falukerítés. Az udvarok fő formái. Magányos és csoportos udvarok. Eredetük. Telekkerítések, hágcsók, ajtók, kapuk.
20. KEZDETLEGES HAJLÉKOK.
A lakóház ősei. Földreépített és földbemélyesztett épületek. Földreépített régi és mai kerek hajlékok. Jurttípusú nemez- és csergesátor, szekérsátor, pásztortalyiga, karaula. Kotatípusú göcseji pálinkafőzőkunyhó szalmafedéllel. Nádból állított kerek juhász- és gulyáskunyhók. Szögletes nyitott és fedett pásztorhajlékok. Enyhelyek, cserények, tetőkunyhók és falas pásztorhajlékok. Földbemélyesztett szögletes hajlékok. Partlakások, putrik, földházak.
21. A HÁZ ÉPÍTŐANYAGA ÉS ÉPÍTÉSE.
Az építés a közösség munkája. Kaláka, kölcsön, segítség. A ház részei. Fal és tető. Föld- , sár- , vályog- , tégla- , kő- , nád- , vessző- és fafalazatok. Tetőváz és fedél. Szelemenes és szelemen nélküli tetőváz. Kontyos- , üstökös- és nyergestető. A házfedés. Szalma- , zsup- , nád- , zsindely- és cserépfedés. A zsupfedés. Házcsúcsok. Tornác, pádimentom, ablak, ajtó, zár.
22. A LAKÓHÁZ BELSEJE ÉS TAGOLÓDÁSA.
A kezdetleges lakóház tagolódása. A tüzelő szerepe a tagolódás későbbi menetében. A tűzhely és kemence eredeti alkata. Tűzhelyes és kemencés háztípusok. A tűzhely és kemence egybeolvadása. Kemencés- tűzhelyes és tűzhelyes- kemencés háztípusok. Keleti és déli magyar ház. Kemencés elindulású magyar háztípusok. Nyugati, északi és középmagyar ház. A fejlődés sejtett útja alaprajzokban. A magyar házak helye az európai háztípusok között.
23. A) TŰZHELYES HÁZAK.
a) Keleti magyar ház Erdényben és az Alföld északkeleti peremvidékén. Az ősi forma egyhelyiségű, középtűzhelyes ház. Tűzgödör. A tűzhely fölemelkedése, sarokba helyezése. Szikrafogó cserény, gógány, kürtő, padlás. A cserepes, platten, kemence, pest, szoba. Az eresz és füstház. A keleti vagy erdélyi ház rokonai. A zempléni kabolásház. A felsőtiszai kandallósház. Formák keveredése az érintkező területeken. A jövő fejlődés útja.
b) Déli magyar ház Alsósomogyban, Tolnában, Baranyában, Szlavóniában. A keleti és déli magyar ház közti különbség. Az ősi alak a bosnyák kútya- típus. A kályha meghonosodásának hatása. A "szenesház" és szoba. A szlavóniai és délsomogyi füstösházak. A fejlődés iránya.
24. SZOBÁS- KONYHÁS HÁZAK.
c) Nyugati magyar ház a Balaton vonalától nyugatra. A kemencés alaptípus. A tűzpad. A füstös ház. A hetési, őrségi, göcseji, vend és hegyháti füstös házak. A kurugla. Az ősi pitvar. Kemence, banyakemence, kályha. A szoba és konyha létrejötte. Felnémet vagy álfelnémet háztípus?
e) Északi magyar ház a palóc nyelvterületen. A palóc faház s a tót ház közös vonásai. Száz évvel ezelőtt. A palóc kemence eredete. Sokféle szerepe. A füsttelenítés megoldása. A palóc pitvar. A hideg konyha. A mai állapot.
e) Középmagyar ház. A kémény szerepe az alföldi ház fejlődésében. Kéménytelen ősi hajlékok. Óltanyák és földházak. A földházak füsttelenítése. Füstlyuk, kürtő, szabadkémény, zártkémény. A kéményaljától a konyháig. A szabadkéményes konyhák tűzhelyfalai. A hosszúkás patka. Az ólas patka. Az asztalpatka. A debreceni "szabadkonyha" s a szegvári "lakodalmas konyha". Egyéb alföldi tűzhelytípusok. Nyári konyhák és szabad sütőkemencék. A búboskemencék. A csuproskemencék. Az alföldi ház fejlődése. Összefoglalás.
25. A MAGYAR HÁZ SZÓKINCSE.
A nyelvi tények bizonyító vallomása. Ősmagyar elmek. Korai szláv elemek. Későbbi német elemek. A felnémet háztípus átalakító hatása az úri házakon keresztül a magyar parasztházra.
26. FŰTÉS. Az asszony és gyereknép hálóhelye. A férfinép hálóhelye. A régi házak kevéssé védtek a tél hidegétől. A legegyszerűbb fűtő: a nyilt tűzhely. Ennek Erdély a hazája. Az erdélyi tűzhely fejlődése a kájhacserepesig. Zárt fűtőkészülékek. A sárkemencék. Az alföldi búbos. A palóc kemence. A dunántúli kemence. A cserépkályha őse: a kupás kemence. Ásatag emlékei. Az igazi kályhák.
27. GAZDASÁGI MELLÉKÉPÜLETEK.
A melléképületek rendeltetése. Jelentőségük a házépítés szempontjából. Csűr és pajta. Dunántúli pajtatípusok. Az erdélyi csűrök. A hosszúcsűr. A jármascsűr. A székely kurtacsűrök. A kalotaszegi csűrök. Az istálló a régiségben. Akol szavunk eredete. Ól szavunk eredete. Az állás. A félszer. A teleltető állásfélszerig a beltelki istállóig. A nagykun tüzelősól.
28. BÚTORZAT. Írta: VISKI KÁROLY.
A bútor szó jelentése. A pásztor betyárbútora. A gúnya. A bútorok osztályozásának nehézsége.
29. A HÁZ FÖLDJÉTŐL AZ ELSŐ BÚTOROKIG.
Pad és szék. A pad helynévi jelentése a régi nyelvben és a nép nyelvében. A házbeli kezdetleges pad: padló, palló. A pad és szék szó jelentésbeli rokonsága. Pad- székfélék. Régi úri házak és mai parasztházak padszéke. A palóc lóca. A falravaló. A padok, lócák karja. A palóc lócák más- más neve és rendeltetése. A moldvai csángók padvetése.
30. A MAI BÚTOROK KELETKEZÉSE ÉS TÖRTÉNETI ALAKULÁSA.
Ágy, fejal. A gyékény és szalma, mint ágy. Fűajdeszka. Az ágy szó jelentésének története; a szokáshagyomány vallomása. A gúnya- ágy.
31. Ágyszék és nyoszolya. A nyoszolya szó egykori jelentése. A mennyezetes ágy.
32. Ágynemű. Hálóágy és vetettágy. Az ágyvetés néhány példája.
33. Szekrény és láda. A szekrény szó eredete. A szekrény alkata. A szekrény és koporsó szó jelentéskapcsolata. A koporsó szó ősi jelentése. A szekrény hátrálása, pusztulása. A láda szó eredete. A tulipános láda kora; hátrálása, pusztulása.
34. Egyes- szék. Kezdetleges egyes ülőbútorok. A gyalogszékek. A székhordozás szokása. A karszék, karosszék szó jelentése.
35. Evőszék, asztal. A földönétkezés szokása; a szokáshagyomány vallomása; az asztalvetés. A tálalóeszköz székrekerülése. Tálszék. Melius Péter táltartója. A kamarásasztal; helye; alkata; alászállása a parasztházba.
36. Falitéka, lábastéka, almáriom.
37. Rúd, kendőszeg, fogas, tálas.
38. Gyermekbútor: ringó (rengő) , tolidikó, gyerekálló stb. 39. A BÚTOROK ELRENDEZÉSE.
A ház belső rendjének alakulása. A padkásrendű ház belső képe. A szegeletre és középre rendezett házbelső képe; egyes bútorok állandó helye. A hátulsóház rendje.
40. FÜTÉS. Írta BÁTKY ZSIGMOND
Az asszony és gyermeknép helye.A férfinép hálóhelye.a régi házak kevéssé védtek a hidegtől.a legegyszerűbb fűtő a nyílt tűzhely.Ennek Erdély a hazája.Az erdélyi tűzhely fejlődése a kajhacserepesig.Zárt fűtőkészülékek.A sárkemencék.Az alföldi búbos.A palóckemence.A dunántúli kemence.A cserépkályha őse:a kupás kemence.Ásatag emlékei.Az igazi kályhák.
41.VILÁGÍTÁS. Írta: VISKI KÁROLY.
A szabadtűz világlója. A világló szilánk vagy fáklya. Világtartók. A székely (csángó) világzó és a szurkos kalán. Népszokások világlói: lobogózás stb. A zsírfélékkel való világítás; mécs (pillogó stb.). A gyertya szó jelentése; A fából való csörőgyertya. A koppantó. Gyertyatartók (kecskeláb, betlehem). Lámpások. 42. MESTERKEDÉS. Írta: BÁTKY ZSIGMOND. A parasztház önellátó kézműves tevékenysége. A mesterkedés eredete és fejlődése. Házimunka. Háziipar. Kézművesség. Iparosság. A néprajzot elsősorban a házimunkák érdeklik. 42. A FA MEGMUNKÁLÁSA.
Tisztára férfi foglalkozás. Az ősi fakorszak. Az előmagyarok ebbeli tudománya a szókincs alapján. A pásztornép famunkái. Fakéregmunkák. Sótartók, dobozok. Poncolás. Kéregtarisznyák. Ivóedények. Taplósapkák. Háncs és kötél szijácsból. Faragószerszámok. Faanyag. A megmunkálás két módja: faragás, vésés. Botok. Nyelek. Kásakavarók. Pipaszárak. Furulyák. Kanalak. Bárányszoktatók. Borotvatartók. Tükrösök. Gyujtótartók. A paraszti faművesség. Szerszámai. Bognármunka és szerszámok. Faragott, vájt, égetett gazdasági szerszámok. Vályuk, bodonok, vékák, teknők. Mozsarak, kupák. Gyerekjátékok. Háztartási holmik. Esztergályozás. Nyirettyűs és lábitós eszterga. A csutorásmesterség. Kásármunka. Hordók, sajtárok, csobolyók. Asztalosmunka. Szövőszékfaragás.
43. AZ AGYAG FELDOLGOZÁSA.
Cserépedény a parasztházban.Használati és díszedények.Történeti visszapillantás.A gölöncsérség kasztszerű háziipar volt.A fazekas munkája.A habánok.A mesterség elterjedése.
44.BŐRGYÁRTÁS.
A nyelvkincs vallomása. Bagaria. Pásztorbőrművesség. A juhbőr kikészítése száraz úton. Ruhafélék: hátibőr, suba, ködmön. A varrás. Apróbb pásztorholmik. Karikás, erszény, zacskó. Nyeregszerszám. Öv, hüvely, bocskor. Tömlő, iszák. Pásztor bőrvarrószerszámok. Paraszt bőrművesség. A szűcsmesterség, mint "egész mesterség". A bőr kikészítése: törés, csávázás, festés.
45. A GYAPJÚ FELDOLGOZÁSA.
A mesterkedés múltja. Eljárás. Nemez és posztó. A nemezgyártás. Süvegesek pokróccsinálók. A posztógyártás. A gubásmesterség. Ványolás vagy kallás. A szőrtarisznyaszövés.
46. NÖVÉNYI SZÁLAS ANYAGOK FELDOLGOZÁSA.
Elsődleges és másodlagos növényi anyagok. Gyékényfonás és szövés. Szalmafonás. Vesszőfonás és termékei. Kendermunka. Ősi volta. Asszonyi foglalkozás. A kender vetése. Nyüvés, áztatás, szárítás. Törés: törővályú, kölyü, törő, bitó, tiló. Dörzsölés. A fésülés és szerszámai: héhel, gereben, ecsellő. Tépés. A fonás és szerszámai. Guzsaly- és rokkafajtáink. A motollálás és szerszámai. Szapulás, sulykolás, fehérítés. Gombolyítás. A szövőszék vagy osztováta. A len feldolgozása. A csalán feldolgozása. Szőnyegszövés. Madzagszövés, kötés, horgolás, hímzés.
47. A TÜLÖK ÉS SZARV FELDOLGOZÁSA.
Pásztorok tülök- és szarvkészítményei. Agancsmunkák. Csontfaragványok.
48. A GYERTYAMÁRTÁS.
A gyertya szó eredete. Viasz- és faggyúgyertya. Gyertyamártás. Gyertyaöntés.
48. SZAPPANFŐZÉS.
Asszonynép dolga. Zsiradék és olaj. Széksólúg. Főzés, formázás. Lúgszappan, epeszappan.
49. A BÁBOSSÁG.
A mesterség eredete. A mézeskalács anyaga, készítése. Ütőfák, kalácsformák. Egyéb bábos készítmények. Vallási vonatkozásuk.
50. VISELET. Írta: GYŐRFFY ISTVÁN.
A népviselet fogalma. A változás okai: úri hatás, helyi ízlés, feltűnésvágy, hatósági intézkedések, életkor, jómód, szegénység. A hagyományőrző réteg. A régi magyar viselet. Nemesség és jobbágyság. A jobbágyfelszabadítás s következményei. Régi viseletünk emlékei. Anyag, szabás, külső. A szókincs vallomása.
51. A HAJVISELET.
A haj mint ruha s mint dísz. A férfi hajdivatja. Tarfejűség és hosszú haj. A csimbók és az üstök. A halántéktincs. A körhaj. A bajusz. A szakáll. A nő viselete: a hosszú haj. A nyírás mint büntetés. A kifésült haj megóvása. Hajadon és menyecske. A leeresztett haj. A fonat. A türött haj. A hajkonty.
52. A RÉGI MAGYAR RUHAVISELET.
Az ősmagyar mez. A honfoglalók ruházata. A fejlődés útja. A ruhát jelentő szavaink.
53. a) A FEJREVALÓ.
Hajadonfő: leányfő. A bekötött fej és a becsület. Az asszony fejrevalója. A kendő. A köcöle. A pacsa. A vászonfőkötő. A kéregfőkötő. Fajtái. A leány pártája. Az erdélyi női kalap. Férfi fejrevalók. A sapka vagy kucsma. Prémes sapka. A kalpag. A süveg. A süveg csákója. A kalap. A pörge kalap. Kalapdíszek: pántlikák, csapók, tollak, bokréták.
54. b) AZ ALSÓRUHA.
A vászonviselet. A fehérnép vászonruhái. Az ing. Ősi formája. Bevarrott és mellévarrott ujjú ingek. Az ingváll. Az ujjatlan ing. A pendely. Az alsószoknya. A kötő. A muszuj. A rokolya. A férfi vászonneműi. A borjúszájú derekatlan ing. A borjúszájú derekas ing. A borjúszájú hosszú ing. A lobogósujjú derekas ing. Újabb férfiing fajták. Szűk és bő gatya. A zsíros gatya. A kék vászonviselet. Az egyágú gatya. A vászonnadrág.
55. c) A FELSŐ RUHA.
A gubaposztó. A guba. A szűrposztó. Szerepe a régiségben. A szűrköpönyeg. Viselésmódja. Szabása. A nyakasszűr. A pásztorszűr. A cifraszűr. Egyéb szűrfajták. A szűrdolmány. Zeke, szokmány, daróc, condra. A szűrkankó. A szűrnadrág, harisnya, berhe. A szűrruhák díszítése. A posztómellény. A bőr, mint ruhaanyag. "Magyar" szűcs és "német" szűcs. A bőrruha szabása. Az előbőr vagy mellbőr. Az oldaltgombolós bőrmelles. Az előgombolós bőrmelles. A ködmön s fajai. A női ködmön. A suba. A kisbunda. A bőrnadrág. A bőrruha díszítése. AZ öv. Az öv eredete és rendeltetése. A derékszíj. A tüsző vagy gyűszű. A lábszíj.
56. d) A LÁBBELI ÉS KESZTYŰ.
A bocskor. Ősi volta. A kapca és a lábbűr. A habda vagy türecs. A papucs. A cipő. A bakancs. A csizma. A fordított csizma. A székely "kölyökcsizma". A botos. A sarkantyú. A kesztyű.
57. A NÉPI RUHAVISELET NAPJAINKBAN.
A nyugati művelődés hatása. Az ősi anyag és a régi forma pusztulása. A férfiviselet újmódi ruhadarabjai. A posztó mente és nadrág. Az ujjas mándli. A bujka és untercikk. A lájbi. A priccses nadrág. A rajthúzli. A pufándli. A hendergő. A kötény és a surc. Földrajzi áttekintés. A magyar népviselet jellege.