Hajdúszoboszló Debrecentől 22 km-re fekvő alföldi város Hajdú-Bihar megye Hajdúszoboszlói járásának központja, Magyarország legnagyobb termálvizű fürdőhelye. Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák tekintetében Magyarország harmadik legnépszerűbb települése Budapest és Hévíz után. Hajdúszoboszló az Alföld keleti-északkeleti részén terül el a Tiszántúlon. A várostól nyugati irányban 2 km-re folyik a Keleti-főcsatorna. A város élete 1925. október 26-án változott meg, amikor is egy kutatófúrás során olaj vagy gáz helyett csupán termálvíz tört fel 1091 méter mélységből. A környékbeliek rendszeresen zarándokoltak a forráshoz, melynek furcsa illatú (kénes és jódos) vize nem csak melegítésre volt alkalmas (73 °C), hanem mindenféle ízületi bántalmakban szenvedő, derékfájós embereknek is csodás megkönnyebbülést okozott. A gyógyvíz, a kialakuló gyógyfürdő és strand, és a fürdőturizmus teljesen átalakította a települést, amely gyors fejlődésnek indult. A fürdővel átellenben hamarosan megtalálták az ideális telket s a kor egyik nevezetes építőjét, Dávidházy Kálmánt pedig megbízták a tervek elkészítésével. A három bejáratú, kezdetben 35 szobás szállodaépület az Európában akkor épp térhódító, divatos Bauhaus-stílus jegyében készült el. Átadásáról a korabeli sajtó, a Független Hajdúság 1936. május 17-én megjelent számában így tudósított: "A Hajdúszoboszlói Gambrinus szálloda, étterem, és sörcsarnok megnyitása tegnap este fényes keretek között, előkelő vendégek jelenlétében folyt le. A modern igényeket minden tekintetben kielégítő helyiség első és legkiválóbb társas helye lesz a fürdőző közönség ezreinek. Vitéz Nánássy Lajos tulajdonos neve biztosíték arra, hogy ez új intézmény rövid idő alatt egyre gyarapodó látogatottságnak fog örvendeni.".... ...Az épület 1949 óta többször gazdát cserélt, s a '60-as években, ha régi fényét nem is nyerhette vissza, még kedvelt és országszerte ismert vendéglátóhely volt. Szobáit külföldiek is gyakran évekkel előre lefoglalták, konyháját dicsérték s míg éttermében egész évben, teraszán csak nyaranta, andalító zene szólt. Ismeretségek kötődtek, szerelmek szövődtek itt, de a '70-es évektől láthatóan minden megkopott, az akkori állami vállalati tulajdont képező Gambrinus elvesztette rangját, nem volt többé az egyetlen, az első és előkelő. A '90-es évektől már nevétől is megfosztották, eltűnt a színes neonreklám, a sárga-kékre mázolt házon már csak ennyi állt: DISCO. Szezonban a teraszon játékautomaták zörögtek, éjszaka pedig zene dübörgött, ám a lepusztult szobákba egyre kevesebben jelentkeztek be. A rendszerváltás utáni privatizáció elérte a Gambrinust is, 15 év alatt többször cserélt gazdát, s 2001-ben már biztosra lehetett venni, lebontják. Bár megmentésére voltak törekvések, néhány lokálpatrióta szót is emelt érte, de védetté nem nyilvánították. Az épületet 2003-ban érte utol a végzet, ekkor született megmásíthatatlan döntés bontásáról, melyet még abban az évben végre is hajtottak. Nánássy Lajosné jóval túl a kilencvenedik évén halt meg, abban az évben, amikor a Gambrinust lebontották.Forrás: szoboszlokepeskonyve.hu Ma az épület helyén a Gambrinus apartmanház áll. A Gambrinusz lakóparkban található apartman 2005-ben épült, négy épület együttesből áll (A , B, C ,D)

restaurant