Élt 1933. április 4.–1975. november 4. A Debrecenben született kiváló sportoló szülővárosában ismerkedett meg az úszással és vett részt versenyeken. A tehetséges úszó később átpártolt a vízilabdához. Az 1956-os melbourne-i olimpián tagja az aranyérmes vízilabda bajnokcsapatnak. 1960-ban a római olimpián bronzérmet, 1964-ben Tokióban újból aranyérmet nyert a válogatottal. Szívesen részt vett úszóversenyeken is a tehetséges és szorgalmas sportember. Az úszó és vízilabda aktív sportpályafutása után edző lett. Százszoros válogatottként irányító szerepet játszott. 1958 és 1962-ben tagja volt az Európa-bajnokságon aranyérmet nyert csapatnak. 1954-ben a Balaton-távúszó bajnokságot nyerte meg, és csapatával is aranyérmet vehetett át. Háromszor úszóként is, válogatottként is képviselte a nemzeti színeket. Edzőként is megállta helyét, de tanítványai sikereit már nem érhette meg. Gépkocsibaleset áldozata lett. Fiatalon szólította el a halál. Rövid, de tartalmas élete nagyon gazdag volt sikerekben.