Kondoros város Békés megye Szarvasi járásában. Maga a falu Szent István király uralkodása idején alakult. A középkorban elpusztult. A mai Kondoros megalapítása 1875-ben történt. Híres szülötteinek sorában jegyzik minden idők legnagyobb öttusázóját, Balczó Andrást és az Európa-hírű festőművészt, Csernus Tibort. A kerékpáros turizmus kedvelői is gyakran látogatják. Kondorosi csárda A műemléki védelem alatt álló barokk csárda és magtár 1784 körül épült. A kondorosi csárda első írásos rögzítését egy 1784. évi térképen olvashatjuk. A mai épület is ekkortájt épülhetett uradalmi mérnöki terv alapján, barokk stílusban. Leginkább a mezőhegyesi kaszárnyák nemes arányait és szerkesztésmódját követi. Az 1780-90-es évekre oly jellemző szimmetriája és monotóniája miatt is behatárolható az építési ideje. Tudjuk, hogy 1801-ben az uradalom három évre bérbe adta a csárdát Szarvas városának, tehát ekkor már bizonyosan működött. Csonka kontyos oromzatú, nádfedeles, alápincézett, földszintes, ív-pillérsoros tornácos épület. 1984-ben műemlékké nyilvánították, ekkor kezdődött egy nagyszabású felújítás. Visszaállították a régi homlokzatot, nádfedelet kapott az épület.