Az ​építészet rövid története

text

Az építészet tágabb értelemben bármely építmény célszerű megépítését, szűkebb értelemben az építés művészetét jelenti. Az építészet, architektúra mint célszerű tevékenység és mint művészet a társadalmi fejlődés igen korai időszakában alakult ki. Már a barbárság fokán megjelennek "az építészetnek mint művészetnek a csírái" (Engels). Az ember azért alkot építményeket, hogy társadalmi, kulturális és egyéb tevékenysége céljára védett helyet biztosítson. Az építmények rendeltetése tehát elsősorban az, hogy a természeti tér egy részének teljes vagy részleges körülhatárolásával zárt építészeti terek jöjjenek létre, melyek a természet viszontagságai ellen védelmet nyújtanak. Az ember a legkorábbi időktől fogva nem elégedett meg építményeinek pusztán védelmi jellegével. A védelmi jellegű építmény egyszerű vagy bonyolult szerkezeteinek létrehozásán kívül az építmény szép, művészi kialakítására törekedett. Az építészetnek mint művészetnek alapvető tényezői a forma és az arány. Az építészet és tényezői - az igényelt építészeti terek rendeltetése, egyszerű vagy bonyolult jellege, a térelhatároló szerkezetek építésének technikája, a tér külső megjelenésének, az építészeti tömegnek formai megoldása, a felületek, a külső homlokzatok és a belső felületek tagolásának és díszítésének módja - az emberiség fejlődésének minden korszakában szorosan összefüggnek az építményeket létrehozó társadalom jellegével, technikai, tudományos és művészi felkészültségével. Az építészet művészi alkotásaival elsősorban a társadalom mindenkori uralkodó osztályának igényeit elégíti ki, és művészetével az uralkodó osztály ideológiáját hirdeti.

Title(s), language
is part of Bors-Honty művészeti könyvtár
language hungarian
Subject, content, audience
subject Az ​építészet rövid története
subject Szentkirályi Zoltán
subject Détshy Mihály
subject könyv
Table of contents
BEVEZETÉS
1. Építészet és társadalom
2. Stílus
3. Stílusjegyek
4. Téralakítás
5. Térlefedések
6. Tömegalakítás
7. Szerkezetek
8. Építészeti alaktan
9. Tagozatok
10. Oszloprendek
11. Görög oszloprendek
12. Klasszikus oszloprendek
13. Oszlopos összeállítások
14. Nyílások
15. Homlokzatrendszerek
16. ÉPÍTÉSZETTÖRTÉNET
17. Az építészettörténet tárgya és feladata
18. Az építészettörténet korszakai
19. Az európai építészet korszakai és stílusai
20. A RABSZOLGATARTÓ TÁRSADALMAK ÉPÍTÉSZETE
21. Az ókori Kelet építészete
22. Az ókori Egyiptom építészete
23. Általános jellemzés
24. Földrajzi és természeti viszonyok
25. Történeti áttekintés
26. Kultúra, művészet
27. Az egyiptomi építészet általános jellemzése
28. Építészeti feladatok
29. Téralakítás
30. Tömegalakítás
31. Építőanyagok
32. Szerkezetek
33. Alaktan
34. Építési szervezet és technika
35. Az egyiptomi építészet emlékei
36. Az egyiptomi építészet hatása és feltárása
37. Mezopotámia építészete
38. Általános jellemzés
39. Földrajzi és természeti viszonyok
40. Történeti áttekintés
41. Kultúra, művészet
42. Óbabilónia építészete
43. Építészeti feladatok
44. Építőanyagok
45. Szerkezetek
46. Tér-, tömeg- és homlokzatképzés
47. Asszíria építészete
48. Újbabilónia építészete
49. Mezopotámia építészeti emlékeinek feltárása
50. Perzsa építészet
51. Az égei kultúra építészete
52. Általános jellemzés
53. Építőanyagok és szerkezetek
54. Az égei építészet emlékei
55. Az égei építészet jelentősége és feltárása
56. Az ókori görög építészet
57. Általános jellemzés
58. Földrajzi és természeti viszonyok
59. Történeti áttekintés
60. Kultúra, művészet
61. A görög építészet általános jellemzése
62. Építészeti feladatok
63. Téralakítás
64. Tömegalakítás
65. Építőanyagok
66. Szerkezetek
67. Alaktan
68. Építési szervezet és technika
69. A görög építészet emlékei
70. A görög építészet emlékeinek feltárása
71. Etruszk építészet
72. Általános jellemzés
73. Földrajzi elhatárolás
74. Történeti áttekintés
75. Kultúra, művészet
76. Építőanyagok és szerkezetek
77. Az etruszk építészet jelentősége
78. A római birodalom építészete
79. Általános jellemzés
80. Földrajzi elhatárolás
81. Történeti áttekintés
82. Kultúra, művészet
83. A római építészet általános jellemzése
84. Építészeti feladatok
85. Téralakítás
86. Tömegalakítás
87. Építőanyagok
88. Szerkezetek
89. Alaktan
90. Építési szervezet és technika
91. A római építészet emlékei
92. A köztársaság korának emlékei
93. A császárság korának emlékei
94. A római építészet emlékei Magyarországon
95. A római építészet jelentősége és feltárása
96. A FEUDÁLIS TÁRSADALMAK ÉPÍTÉSZETE
97. A korai középkor általános jellemzése
98. Történeti összefoglalás
99. Kultúra, művészet
100. A nyugat-római birodalom korai keresztény építészete
101. Általános jellemzés
102. Építészeti feladatok
103. Építőanyagok szerkezetek
104. A korai keresztény építészet emlékei
105. A korai keresztény építészet jelentősége
106. Bizánci építészet
107. Általános jellemzés
108. Építészeti feladatok
109. Téralakítás
110. Tömegalakítás
111. Építőanyagok és szerkezetek
112. Alaktan
113. A bizánci építészet emlékei
114. A bizánci birodalom építészete
115. Itália bizánci hatású építészete
116. Oroszország bizánci hatású építészete
117. A bizánci építészet jelentősége és hatása
118. A népvándorlás korának építészete
119. Építészeti emlékek
120. Magyarország honfoglalás előtti és honfoglaláskori építészete
121. Román építészet
122. Általános jellemzés
123. Történeti összefoglalás
124. Kultúra, művészet
125. A román építészet általános jellemzése
126. Építészeti feladatok
127. Téralakítás
128. Tömegalakítás
129. Építőanyagok
130. Szerkezetek
131. Alaktan
132. Építési szervezet és technika
133. A román építészet emlékei
134. Franciaország román építészete
135. Itália román építészete
136. Németország román építészete
137. Magyarország román építészete
138. A román építészet jelentősége
GÓTIKUS ÉPÍTÉSZET
139. Általános jellemzés
140. Földrajzi elhatárolás
141. Történeti összefoglalás
142. Kultúra, művészet
143. A gótikus építészet általános jellemzése
144. Építészeti feladatok
145. Téralakítás
146. Tömegalakítás
147. Építőanyagok
148. Szerkezetek
149. Alaktan
150. Építési szervezet és technika
151. A gótikus építészet emlékei
152. Franciaország gótikus építészete
153. Anglia gótikus építészete
154. Itália gótikus építészete
155. Németország gótikus építészete
156. Ausztria gótikus építészete
157. Csehország gótikus építészete
158. Magyarország gótikus építészete
159. A gótikus építészet jelentősége
160. AZ ÚJKOR ÉPÍTÉSZETE
161. Reneszánsz építészet
162. Általános jellemzés
163. Történeti áttekintés
164. Kultúra és művészet
165. A reneszansz építészet általános jellemzése
166. Építészeti feladatok
167. Téralakítás
168. Tömegalakítás
169. Építőanyagok
170. Szerkezetek
171. Alaktan
172. Építési szervezet és technika
173. A reneszansz építészet emlékei
174. Olaszország reneszansz építészete
175. Franciaország reneszansz építészete
176. Anglia reneszansz építészete
177. Németország reneszansz építészete
178. Oroszország reneszansz építészete
179. Magyarország reneszansz építészete
180. A reneszansz építészet jelentősége
181. Magyarország török építészete
182. Barokk építészet
183. Általános jellemzés
184. Történeti áttekintés
185. Kultúra, művészet
186. A barokk építészet általános jellemzése
187. Építészeti feladatok
188. Téralakítás
189. Tömegalakítás
190. Építőanyagok
191. Szerkezetek
192. Alaktan
193. A barokk építészet emlékei
194. Itália barokk építészete
195. Franciaország barokk építészete
196. Anglia barokk építészete
197. Ausztria és Németország barokk építészete
198. Oroszország barokk építészete
199. Magyarország barokk építészete
200. A barokk építészet jelentősége
201. A TŐKÉS TÁRSADALMAK ÉPÍTÉSZETE
202. Klasszicista építészet
203. Általános jellemzés
204. Történeti áttekintés
205. Kultúra, művészet
206. A klasszicizmus építészetének általános jellemzése
207. Építészeti feladatok
208. Tér- és tömegalakítás
209. Építőanyagok és szerkezetek
210. Alaktan
211. A klasszicizmus építészetének emlékei
212. Franciaország klasszicista építészete
213. Anglia klasszicista építészete
214. Németország klasszicista építészete
215. Oroszország klasszicista építészete
216. Magyarország klasszicista építészete
217. A klasszicista építészet jelentősége
218. Romantikus és eklektikus építészet
219. Általános jellemzés
220. Magyarország romantikus és eklektikus építészete
221. MŰEMLÉKVÉDELEM
222. A műemlékvédelem fogalma
223. A műemlékvédelem feladatai
224. Idegen szavak és nyelvek jegyzéke
open table of contents
Creators, contributors
creator Szentkirályi Zoltán, Détshy Mihály
publisher Műszaki Könyvkiadó
Time and places
place of publishing Budapest
spatial reference Budapest
location of physical object Kaposvár
created 1959-01-01
temporal reference 1959
Attributes
medium paper
extent 535 p
format jpeg
Legal information
rightsholder Együd Árpád Kulturális Központ
access rights research permit needed
Source and data identifiers
source http://egyud.kaposvar.hu/
registration number BHMK.0622