Gépelt levél autográf javítással és aláírással. “Gyöngyvirágom Györgyöm (ne haragudj, de úgy rákaptam magamban erre a szóra, hogy egyszer le kellett írnom), befejeződött a nagy mű, le is másoltatott és most megy Szekfűhöz és hozzád. Látod, még Rómában sem hagylak békén ezzel, de miután nekem olyan sok élményt okozott mindennek az összeszedése és tisztázása, nem tudom el nem küldeni.” “Szóval ügyeskedem. Igen, ezt csinálom folyton és nagyon mozgalmas az életem, igyekszem sokat látni, megismerni, embereket is, és élvezni őket úgy, ahogy te szoktad, és ez a mozgalmasság az oka annak, hogy kibírom a te rettenetesen visszatérő kéthetes hallgatásaidat. György, hát nem érzed, hogy nem szabad ezt tenni. Ezzel sajnos nem éred el azt, hogy jobban függetleníted magad tőlem, mert csak az az eredménye, hogy most úgy érzem, hogy soha többé ilyen hosszú időre nem megyek tőled messze.” “Különben ma már alig tudtam megállni, hogy fel ne hívjalak telefonon és ha hamarosan nem kapok hírt tőled, akkor meg is teszem. De úgy látszik, hogy tényleg számító vagyok, mert most minden garasra ügyelek és arra gondoltam, hogy ha felhívlak, akkor eggyel kevesebb selyemharisnyát vehetek majd a márciusi útra, pedig itt nagyon szépek vannak és már előre élvezem, hogy fognak tetszeni neked.”

Ms. Viola Tomori's typewritten letter with correction and signature to György Buday.