Tanulmányok a magyar általános polgári törvénykönyv tervezete köréből

text
qualifiedcontent

Ereky István (Esztergom, 1876. december 26. – Lipótfa, 1943. május 21.) jogász, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja (levelező: 1921, rendes: 1934). Jogi egyetemi tanulmányait a budapesti és Bécsi Egyetemen folytatta. Bírói szolgálat után 1904-től eperjesi jogakadémiai tanár volt. 1909-ben a Budapesti Egyetemen magántanárrá képesítették. 1910-ben egy évre kijutott Angliába, ahol a helyhatósági önkormányzat vizsgálatának témakörében szerzett tapasztalatokat, nemcsak a tételes jogot, a szociológiai tartalmat is tanulmányozva, valamint az egyetemi oktatási rendszert is vizsgálta. 1914-ben nyilvános rendes tanárnak nevezték ki a pozsonyi egyetemre, 1921-től a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tanára volt 1940-ig. A Magyar Alkotmány és Jogtörténet tanszékre került, majd a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi tanszéket vezette. Számos tudományos és társadalmi tisztséget töltött be. 1930-ban megkapta a Corvin-koszorút, ami a legmagasabb hivatalos kulturális kitüntetés. A szegedi Állam és Jogtudományi Karon a Közigazgatási és Pénzügyi Jogi Tanszék megbízott majd rendes tanszékvezetője lett az 1924/25-ös tanévben. Egészen 1940. október 19-éig, a Ferenc József Tudományegyetem Kolozsvárra való visszaköltözéséig ő vezette a tanszéket. Majd a Pécsi egyetem közigazgatási és pénzügyi jog professzora lett haláláig. Ő volt a két világháború közti időszak ismert szegedi közigazgatási jogásza. Az angolszász self-governmentek az amerikai szabályozását is vizsgálta, ezzel kapcsolatos eredményeit 1934-ben publikálta. A Magyar Tudományos Akadémia 1923-ban Sztrókay-díjjal, 1930-ban Marczibányi-díjjal jutalmazta, majd 1938-ban elnyerte nagyjutalmukat is. Szabad idejében szívesen foglalkozott műfordítással, jelentek meg Béranger, Victor Hugo és Lenau versfordításai is.

"... A magyar államiság szempontjából ugyanily korszakalkotó jelentősége van a magyar általános polgári törvénykönyv tervezetének. A tervezet ugyanis azt a szégyenletes anachronismust akarja megszüntetni, melynél fogva ... immár több, mint fél század óta idegen állam polgári törvénykönyve szerint kénytelen igazságot szolgáltatni... E nagy, - a szó szoros értelmében - nemzeti alkotás tervezetének három igen fontos részét ismerteti a jelen munka. Az első tanulmány az egyesületekről szól... A második tanulmány az alapítványról, a harmadik pedig az önálló dologi szerződésről szól. Mindhárom tanulmányban iparkodtam a felvetődő kérdéseket a Tervezet álláspontjának a régibb és a modern törvényhozások álláspontjával való összevetése utján minél élesebben megvilágítani.

Title(s), language
language hungarian
Subject, content, audience
subject magánjog
subject polgári jog
subject polgári törvénykönyv
subject jogszabálytervezet
subject személyek joga
subject jogi személyek
subject egyesületek
subject alapítványok
subject dologi jog
subject kötelmi jog
subject tanulmányok
subject Franciaország
subject Németország
subject Ausztria
Table of contents
I. Tanulmány: Az egyesületről. 1
II. Tanulmány: Az alapítványról. 242
III. Tanulmány: Az önálló dologi szerződésről. 305
Függelék: A franczia egyesületi törvény s a rá vonatkozó rendeletek és decretumok teljes magyar fordításban. 361
open table of contents
audience researchers
Creators, contributors
creator Dr. Ereky István (1876-1943)
publisher Franklin Társulat - Magyar Irodalmi Intézet és Könyvnyomda
Time and places
place of publishing Budapest
spatial reference Magyarország
spatial reference Osztrák-Magyar Monarchia
spatial reference Magyar Királyság
location of physical object Budapest
temporal reference 1903
Attributes
medium paper
extent 390 p
extent 23 cm
format PDF
Legal information
rightsholder Országgyűlési Könyvtár
access rights rights reserved - free access
Source and data identifiers
source Országgyűlési Könyvtár
registration number OGYK jelzet: 360.033 * B4/711
registration number 0105553