Színes fekvő képeslap. A Jász Múzeum múzeum 1847 óta őrzi mint nemzeti kincset. 1974-ben megnyitott állandó kiállításának központi része. A kürtöt elefántcsontból faragták, hossza 43 cm, szájának hosszabb átmérője 10,5 cm, a rövidebb 9 cm, alul 2 cm. A kürt szája alatt és alsó harmadában a faragó mester két széles pántot hagyott ki, valamint simán hagyta még a kürt végét is. A kürt többi része gazdagon faragva. A széles pántok helyén jelenleg ezüstpántok vannak. A kutatások arra engednek következtetni, hogy a kürt 9-10. századi bizánci munka. 955-hen Augsburgnál I. Henrik fia, Nagy Ottó mért vereséget a magyarokra, ráadásul Bulcsú és Lél (másképpen Lehel) fogságba estek és kivégezték őket. Ehhez a csatavesztéshez kapcsolódik az egyik leghíresebb mondánk is. A város melletti Lech-mezőn vívott véres csatában a németek a magyarokat megszorították, egy részüket kegyetlenül legyilkolták, másokat pedig fogságba vetettek. Itt esett fogságba a kalandozó magyarok két vezére, Lehel és Bulcsu is, akiket mindjárt a császár elé vittek. A császár azt mondta nekik: „Válasszatok magatoknak olyan halált, amilyent akartok.” Lehel erre így felelt: „Hozzátok ide kürtömet, előbb megfúvom, aztán válaszolok.” Odavitték a kürtjét, ő pedig mielőtt belefújt volna, közelebb lépett a császárhoz, és a kürttel olyan erősen homlokon vágta, hogy az azonnal meghalt. Lehel ekkor így szólt: „Előttem jársz és szolgám leszel a másvilágon!” A régi magyaroknak ugyanis az volt a hite, hogy akiket az életük folyamán megölnek, azok a másvilágon nekik szolgálni tartoznak. Lehel vezér mondája csak fokozatosan alakult ki. Legkorábbi teljes megfogalmazásában pedig 1358-ban, a Bécsi Képes Krónikában szerepel. A tudományos kutatások adatai szerint Lehel vezér méltóságjelvénye a kürt volt. A kürt Jászberénybe kerülésének idejéről, körülményeiről biztos adatok nem állnak rendelkezésünkre. Eddig ismert legkorábbi ábrázolása, amelyet a jászberényi Református Egyházközösség egykori pecsétje őrzött meg, 1642-ből való. A török hódoltság után a kürt képe rákerült Jászberény város, a Jász-kun Kerület, valamint a jászsági községek címereire és pecsétjeire. Hatalmi jelvényként ünnepi alkalmakkor övén viselte a kürtöt a jászok kapitánya, de használták ivókürtként is, és jeles események alkalmával megszólaltatták. A kürtöt a XVIII. század elején még általában Jász-kürt néven emlegetik, majd egyre gyakrabban bukkan fel a Lehel-kürtje elnevezés.

Postcards, Horn of Lehel, Myth of Horn of Lehel