Fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslapon 4 kép látható 2x2-es elrendezésben. A képeket vékony fehér csík választja el egymástól. Bal oldali felső kép: Lehel vezér tér: A Lehel vezér téri látképet a Nagyboldogasszony Főtemplom tornyából készítették. A templom elé 1925-ben Vass Viktor és Pongrácz Szigfrid az 1. világháborúban hősi halált halt jászkun huszárok emlékére készítették a huszárszobrot, melyet 1926. október 24-én avattak fel. A szobor trombitát fúvó jász huszárt ábrázol. Ércbeöntött alakja napjainkban a város egyik jellegzetességévé vált. Az emlékmű alapja haraszti mészkő, amely 850 hősi halott nevét tartalmazza. A szobor a 2. világháborúban megsérült, melyet 1964-ben restauráltatták. A talapzat felirata elől: "HŐS FIAI EMLÉKÉRE A VÁROS KÖZÖNSÉGE 1914-18" hátul: "NEM HALTAK ŐK HIÁBA A HAZASZERETET MÁRTÍRJAINAK VÉRE IGAZSÁGÉRT KIÁLT AZ ÉGRE EZT AZ IMÁT ISTEN MEGHALLGATJA". A kép jobb oldalának hátterében az az épület tűnik ki a fák takarásából, amely jelenleg az egyik bank székházaként szolgál, viszont a 2. világháborúban a Magyar Demokratikus Hadsereg 1. hadosztályának a megalakulási helyszíne volt. Szalai Tibor ezredes az új, demokratikus magyar hadsereg szervezését 1945. március 1-jén kezdte el többek között a jászberényi hadifogolytábor önként jelentkező katonáiból. Az emléktáblát a megalakulás 25. évfordulója tiszteletére a Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága állítatta. A kép jobb oldalán a Lehel vezér Gimnázium épülete látszódik. A mai Lehel Vezér Gimnázium 1767-ben lett alapítva Jászapátin, mint a jászság első királyi gimnáziuma. 1779-ben a gimnáziumot alapító Dósa Pál jászkunkapitány Jászberénybe költözik, vele együtt a gimnázium is. Először a katonatiszti lak adott otthont az iskolának, később a Zagyva-parton lévő magtár. 1788-ig háromosztályos királyi katolikus kis gimnázium, 1789-ben ötosztályos nagygimnázium, 1806-ban pedig hatosztályos főgimnáziummá alakul. 1886-ban már nyolcosztályos főgimnáziumként kezdi meg működését és az érettségiztetés jogát is megkapja. 1887-ben városi irányítás alá kerül, a következő évben felépül a gimnázium mai épülete Benkó Károly tervei alapján. 1896-ban már Magyar Állami Királyi Főgymnasium néven ismerték. A háborúk és forradalmak idejére az oktatást felfüggesztik, 1944-ben átmenetileg kórházként használják. 1924-ben reálgimnáziummá alakul, majd 1946-ban először felveszi a Lehel Vezér Gimnázium nevet. 1950-1956 között Mikszáth Kálmán Gimnázium nevet vett fel, majd 1956-ban ismét a Lehel Vezér Gimnázium nevet használja az intézmény.; A Lehel vezér tér közepén 1945-ben egy ágyúlövedék formájú emlékművet avattak fel, melyet Beleznay Ferenc tervei alapján Csák József és Szabó László kőfaragók készítettek. 1956. október 27-én az Autóközlekedési Vállalat dolgozói ledöntötték az emlékművet. Helyére 1957-ben egy új szovjet emlékmű épült. Bal oldali alsó kép: Tanítóképző: Az ország negyedik tanítóképző intézetét 1917-ben alapították. Az épületet Bálint Zoltán és Jámbor Lajos tervei szerint 1929-30-ban építették. 1939-ben megkezdődött a líceumi képzés, de a háború megakadályozta az akadémia kiépülését. 1950-ben megnyílt a középfokú négyéves tanítóképző szakiskola, amely a negyedik év után érettségivel zárult, majd ráépült egy gyakorlati év, s csak ezt követően kerülhetett sor a képesítő vizsgára. 1959-ben a felsőfokú tanítóképzés kezdődött el, 1975-ben pedig tanítóképző főiskolává vált. 2000-ben a Szent István Egyetem, 2011-ben a Szarvasi Főiskola önálló karaként működött, 2016 óta az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusa. Jobb oldali felső kép: A Zagyván átívelő kőhíd hátterében a római katolikus Nagyboldogasszony Főtemplom látható, ami Jászberény egyik kiemelkedő műemléke. A jászberényi főplébánia őstemploma 1332-ben már állott. Az eredetileg gótikus építmény többszöri építkezés után nyerte el mai barokk és klasszicista arculatát. A török időkben a templom nagymértékű pusztulást szenvedett. Különösen 1596-1618 között, amikor a várost lakosai teljesen elhagyták. A helyzet javulásával a visszatért hívők annyira helyrehozták, hogy 1649-ben már szentmisét lehetett benne tartani. A törökök végleges kiűzése után 1691-től újabb javításokat végeztek a templomon. Jelentősebb változások ezután történtek. Az új tornyot 1759-61 között Mayerhoffer János tervei szerint építtették meg. A kőfaragó munkákat Conti Lipót pesti kőfaragó végezte. A toronysisakot 1802-ben Kardetter Tamás pesti ácsmester tervezte és építette. Ekkor helyezték a torony csúcsára a Szent Koronát, jelezve ezzel a jászok hűségét a mindenkori királyhoz. 1772-ben a templomhajó földrengés áldozatává vált, a lebontása elkerülhetetlen volt. Az új klasszicista templomhajót Jung József tervei szerint építették, Gróf Esterházy Károly egri püspök 1782. július 28-án szentelte fel. A templombelső berendezései is a földrengés után készültek, illetve kerültek megvásárlásra. A retablókat, a tabernákulumot Pollach Mihály tervei szerint késztették. 1868-ban iszonyú földrengés sorozat pusztította a templomot, ezért 1887-től egy nagyobb felújításra került sor. A plébániát 1761-63-ban, barokk stílusban építették, 1894-ban emeletet húztak rá. Jobb oldali alsó kép: Zagyva part.

Postcards, Square, Street view, Statue, Monuments, Church, Public institutions, Educational institutions, Secondary school, College, Flats, Shore of stream Zagyva