Színes fekvő képeslap. A sárga hátterű képeslapon 5 kép látható 3 fenti és 2 lenti elrendezésben. A képeket vékony fekete keret övezi. Bal felső kép: Viktória-kút: A Kossuth téren, a Városházával szemben, a tér túloldalán álló Viktória-kút Györfi Sándor rekonstrukciós alkotása. Az Angyalos kút első felállítási éve 1893, az első karcagi artézi-kutat díszítették ilyen módon, de a vezetékes vízhálózat kiépítésekor elbontották. A nyolcszög alakú medencerészt kovácsoltvas kerítés veszi körül, melynek 360 cm az átmérője. A kút mellett álló öntöttvas villanyoszlop is a kompozíció része, mert az meg az 1908-as villamosításnak állít emléket. Bal alsó kép: Dr. Németh Gyula szobra: A karcagi gimnázium egykori növendékének, dr. Németh Gyula turkológusnak, a török nyelv tudósának szobrát születésének 100. évfordulóján 1990-ben leplezték le. Kossuth-díjas egyetemi tanár, számos külföldi akadémia tiszteletbeli tagja volt. A szobor egy háromlépcsős talapzaton áll, és 180 cm magas. Mögötte egy kapu látható, szintén bronzból. Az alkotást Győrfi Sándor készítette. A Kossuth téren, a sétálóutcai rész elején található. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet. Fenti középső kép: Kun emlékhely: A kis-Hegyesbori halmon álló szoborcsoport az 1995-ben felavatott Kun emlékhely, mely egy helyi szobrászművész, Győrfi Sándor alkotása. A halom tetején, legmagasabb pontján egy női és férfialak áll, melyek 4 méter magasak. Körülötte hét mellékalak, akik egy-egy címert tartanak a kezükben. A kun katonák 280 cm-esek. Ők a kun városokat szimbolizálják. Karcag, Kisújszállás, Túrkeve, Kunszentmárton, Kunhegyes, Kunmadaras, és Berekfürdő jelképei. Mindegyik arca arra néz, amerre a város található. A szobrok műkőből készültek. A címereket és a feliratokat Talamasz Lajos készítette. Az alkotás a 4-es számú főút mellett látható, a város külterületén az elkerülő szakaszon.; Jobb felső kép: Országzászló: Az országzászló mozgalom keretében 1935. május 26-án állították fel Karcagon az országzászlót. Mint ahogy sok más helyen is, itt is egy Turulmadár díszítette. A 2. világháború után eltávolították a szobrot és talapzatát. Az eredeti mű alkotója ismeretlen. 1996-ban a millecentenáriumra újította fel Györfi Sándor, és helyezték vissza eredeti helyére, a református templom sarkához. A bronzmadár 220 cm szárnyfesztávú. A mészkőoszlop 350 cm magas. Jobb alsó kép: Bogdi Pap-kúria: A Kálvin utca 4. sz. alatt található a Győrffy István Nagykun Múzeum a volt Bogdi Pap-kúria szabadon álló, nagyméretű, 1830 körül épült klasszicista épülete. Az épületet Kálmán Sándor emeltette. A nemes Kálmán család Karcag városának régi redemptus családja volt. Kálmán Sámuel földbirtokos a város jegyzőjeként és a Jászkun kerületek pénztárnokaként működött. Fia, Kálmán Sándor jogi tanulmányokat folytatott, majd Pesten a királyi ítélőtáblánál viselt hivatalt. 1825-tőltől Karcag főjegyzője, 1828-tól a Jászkun Kerületek tiszti alügyésze, 1832-től tiszti főügyésze lett és megkapta a nádori táblabírói címet is. A Jászkun Kerületek országgyűlési követeként is tevékenykedett a reformkorban, majd 1845-ben jászkun alkapitánnyá is kinevezték. 1855-ös halála után unokaöccse bogdi Pap Móric örökölte vagyonát, a kúriát és a földbirtokot. Pap Móric Debrecenben jogot végzett, majd 1848-ban a Jászkun Kerületek alügyésze lett és az országgyűlésbe is bekerült a karcagi választókerület képviselőjeként. A szabadságharc bukása után a saját karcagi birtokán gazdálkodott, amelyhez megörökölte Kálmán Sándor birtokait is. 1855-ben Karcag főbírájává választották, emelett ő lett a város közbirtokosságának az elnöke is. 1861-ben a nagykun kerület táblabírója lett, valamint a karcagi országgyűlési képviselővé is kinevezték. 1867-ben már a jászladányi választókerületben is ő lett az országgyűlési képviselő. 1868-tól jászkun alkapitányi, 1869-től a Jászkun Kerületek királyi tanfelügyelői, 1873-tól pedig a karcagi törvényszék elnöki posztját töltötte be. A bogdi Pap család nemesi címét Pap Mihály kapta 1609-ben somlyói Báthory Gábor erdélyi fejedelemtől. Pap Móric 1895-ben bekövetkezett halála után fiai, Sándor, karcagi m. kir. közjegyző, és Móric, kúriai tanácselnök örökölték vagyonát. A kúriát a Karcagi Városi Tanács már az 1940-es években szerette volna múzeumi célokra hasznosítani, ezért életjáradékért cserébe bogdi Pap Sándor két lányától megszerezték a tulajdonjogot. A háború, illetve a Karcagon átvonuló katonai front közbeszólt, az épületet katonai kórháznak alakították át. A két, akkor már nagyon idős hölgyet az épületben egy szobában elkülönítették, ott lakhattak halálukig. A háború végén, illetve a front elvonulását követően kórházként működött az épület, itt volt a Városi Kórház sebészeti osztálya. Ez az állapot egészen az új kórház felépültéig, 1968-ig eltartott. Ezt követően kapta meg az épületet a múzeum, ahová 1970-1972 között költöztek, s itt nyílt meg 1972-ben az első állandó kiállítás. A kúria mostani parkja már újratelepített, az egykori gazdasági épületek sincsenek már meg. A parkban Györffy István szobra látható, az épület falán dr. Mándoky Kongur István relifjét és Szűcs Sándor emléktábláját helyezték el. A szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület keretelt ablakai felett egyenes szemöldökpárkányok húzódnak, az eredeti pálcarács több ablakon ma is látható. A széleket toszkán pilaszterek díszítik, a rizalitokon az ablakokat is kisméretű toszkán pilaszterek tagolják. A főhomlokzaton 8 pilléren nyugvó, falsíkba simuló tornác húzódik, középrésze elé 4 toszkán jellegű oszlopon nyugvó portikusz lép ki. A timpanonját címer díszíti. A pillérek között vasrács húzódik, a portikuszokhoz lépcső vezet fel. Az oldalrizalitok ablakai egyenes záródásúak, a hátsó homlokzat többi ablaka félköríves kiképzést és félköríves keretelést kapott. A hátsó homlokzat lábazatában kisméretű, téglalap alakú pinceablakok nyílnak. A kúria alatt csehsüveg-boltozatos pince húzódik.; Postai futás nélkül.;

Postcards, Fountain, Statue, Monuments, National flag, Castle, Museum, Public institutions, Sqare