Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A karcagi Kátai Gábor Kórház története 1945 elején kezdődött. Ekkor egy Romániából származó hadi kórházat kalandos körülmények között telepítettek le Karcagon, mivel a Szolnok - Debrecen közötti 130 km-es távolságban nem volt kórház. Előzőleg a városban csak szülőotthon működött. A hadi kórházat 12 sebészeti és 12 belgyógyászati ággyal adták át a város fenntartásába. A kórház céljaira régi városi középületeket vettek igénybe, s egyben megindították a továbbfejlesztést is. Így 1951-ben 7 osztály 140 ággyal működött a város különböző részein. 1967-ig 196 ágyra fejlődött az ágyszám és belgyógyászat, sebészet, gyermekgyógyászat, szülészet, szemészet, fül-orr-gégészet, bőrgyógyászat és fertőző osztály is működött. A kórház mai épületét 440 ággyal 1967-ben adták át. A szakmák bővültek ideggyógyászattal és központi műtővel. 10 év múlva baleseti sebészet, pszichiátria és intenzív osztály kialakítására került sor. A jelenlegi bővített szakmás intézmény már krónikus ágyakat is magába foglal. A kórház 1991-ben, születésének 160. évfordulója alkalmából vette fel a város szülötte Kátai Gábor orvos-gyógyszerész nevét. 2000-ben elkezdődött a 4 évig tartó rekonstrukció, amely során megtörtént az infrastruktúra felújítása, és komfort fokozatának javítása valamint műtőblokk kialakítása. A névadóról: Kátai Gábor 1831. október 4-én született az akkor még Nagy-Kun-Karcagon. Alacsony sorból, egyszerű földműves családból származott. Elemi és középiskolai tanulmányait Karcagon végezte. A tanulni vágyó ifjú 14-20 éves kora között Hollay József gyógyszertárában volt segéd. Közben 1848-ban gyógyszerészi vizsgát tett. 1851-ben beiratkozott a Budapesti egyetem gyógyszerész karára. 1856 őszén megkezdte tanulmányait a Pázmány Péter Tudományegyetem orvosi karán. Itt ismerkedik meg olyan világhírű hazai orvosokkal, mint Semmelweis Ignác, Arányi János, Balassa János. Az első magyar nyelvű gyógyszerészeti tankönyv egyik szerzője. 1859-ben Markusovszky Lajos maga mellé veszi az Orvosi Hetilaphoz rovatszerkesztőnek. 1858. június 19-én a Természettudományi Társulat tagjává, majd 1960. december 9-én másodtitkárává választják. 1861. március 13-án megválasztják a Nagykunság kerületi főorvosának. Ekkor teszi közzé az Orvosi Hetilap hasábjain kora egyik legkorszerűbb javaslatát: "Javaslat a közegészségügyi dolgokat illetőleg." 1862. március 20-án külföldi tartózkodása alatt a Földtani Társulat tagjává választják. Pestre kerülve ismét részt vesz az Orvosi Hetilap szerkesztésében és a népszerű természettudományos előadásokat kidolgozó bizottság munkájában. 1865. január 3-tól szülőföldjén folytatott magánorvosi gyakorlatot. 1868. április 16-án elfoglalta a tiszti főorvosi állást. 1873-ban újra színre lép a század veszedelme: a kolera. Amikor a kolerajárvány igen veszélyessé kezdett válni, az országot 11 körzetre osztva, mindegyik élére ún. "cholerabiztos" orvost küldtek ki. A legnagyobb ilyen körzet élére Kátai Gábort nevezték ki. Körzete: Heves megye tiszántúli része, Nagy-Kunság, Békés és Pest megyék, Kiskunság és Kecskemét városa. 1878. február 24-én Kunszentmártonban sorozáson váratlanul agyvérzésben meghalt. 1878. március 2-án temették el Karcagon, a Déli temetőben. Kátai Gábor, a Nagykunság "orvostudora" rövid élete során nagyban hozzájárult az orvosi és gyógyszerészi tudományok fejlődéséhez.; Postai futás nélkül.; Gyártási szám: FF. XVI 51-684

Postcards, Hospital, Health care