Karcag - Főtér

image
qualifiedcontent

Ill., fekete-fehér fekvő képeslap. A képeslap széle recézett. A képeslapon a Kossuth téren lévő Kossuth szobor, Bárány vendéglő, Járásbíróság és a református templom látható. Kossuth tér: Karcag központjában egyesültek az öt irányból idevezető egykori jelentős országutak: az egykori postaút Debrecen felől, a püspökladányi, a füzesgyarmati, a kisújszállási és a kunmadarasi út. Mivel a város közelében volt a Hortobágy, a mocsaras árterén átvezető egyetlen átkelőhely a Zádor-híd volt. A mocsárvilág lecsapolása, a tervszerű vízrendezés előtti időszakban az ezen a tájon utazók, kereskedők részére Karcag szinte kikerülhetetlen volt. Természetes, hogy az utak ilyen koncentrációja, egy helyen történő találkozási pontja, a közeli és távoli tájak kereskedőinek, iparosainak, gazdáinak találkozóhelyévé, fórumává vált és igen nagy területet igénylő kereskedelmi központtá, piaccá alakult. A természetföldrajzi adottságok, a 17-18. századi közlekedési, gazdasági, társadalmi viszonyok együttesen hozták létre azt a hatalmas piacteret, amelyből a mai Kossuth tér kialakult. 1892-ben Kossuth Lajos születésének 90. évfordulóján változtatták meg a tér nevét, az addigi Piac tér felvette a ma is használatos Kossuth tér nevet.; Kossuth szobor: 1849-ben Kossuth fiai hetekig a városban laktak, június végén pedig maga Kossuth is tiszteletét tette a városban. Szobrát 1907-ben avatták fel fia, Ferenc jelenlétében. A magas talpazaton álló szobor alkotója az a századforduló igen neves szobrásza, aki a New York-i Kossuth szobrot is készítette, nevezetesen Horvay János.; Református templom: A város egyik jelentős épülete. A református egyház adatai szerint ezen a helyen 1633-ban már egy korábban épült, itt álló templomhoz építettek tornyot. A templom hamarosan szűknek bizonyult, így 1743-ban emellé a torony mellé egy új, nagyobb templom alapjait rakták le. Már az utolsó simításoknál tartottak, amikor a helytartótanács felfüggesztette az építkezést. Ekkor Varró István jegyző és Sütő András főbíró Bécsbe ment 112 mocsári teknősbékával, mely akkoriban ínyencségnek számított, valamint pénzzel vesztegetve az ügyintézőket elérték, hogy elkészülhessen végre a templom 1756-ban, melyet azután 1793-97 között teljesen újjáépítettek a régi tornyával együtt, mert szerkezetében gyengének bizonyult. Az újjáépítéssel a gyöngyösi építőmestert, Rábel Károlyt bízták meg. Ekkor az eredetileg keletelt templom tengelyét is 90 fokkal elforgatták. Az új Nagytemplomot 1797. november 7-én szentelték fel. A torony körbefutó, klasszicista mellvédrácsokkal ellátott konzolos galériáját csak 1820-ban építették hozzá. A galéria tűzfigyelés és jelzés céljára készült, az ugyanezen a szinten lévő toronyszoba pedig a tűzőr lakása volt. E fölött a tornyot pártázat zárja le. A galéria alatt órát is elhelyeztek. A tornyot három osztópárkány tagolja, ablakai kerekek, szegmensíves és félköríves záródásúak. Rendkívül szép a háromhajós templom későbarokk-copf belső tere. A faltükrökkel tagolt, különleges fejezetű pillérek közötti kosárívek tartják az oldalhajók galériájának mellvédjét, melyet fűzésdíszítés gazdagít. A galéria feletti kosárívek a templom csehsüveg boltozatát tartják. A hossztengely végében lévő orgonakarzatot két kosáríves boltmező támasztja alá. A templombelső hat boltmezős, a hevederíveket is faltükrök díszítik. A templom 1560 síppal készült orgonája 1866-ból való, melyet 1906-ban korszerűsítettek.; Bárány vendéglő és szálloda: A Kossuth tér 4. szám alatt álló épület volt az egykori Bárány vendéglő és szálloda. A karcagiak által Nagyvendéglőnek vagy nagykocsmának hívott épület 1825-ben épült eklektikus stílusban. Szabadon álló, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős épület. Főhomlokzat 3-3-3 ablaktengelyű, középrizalittal. A teljes egészében kváderezett felületű közbülső rizalit füzérdíszes, képszékes párkánya pedig jóval magasabb, felette volutákkal díszített lépcsős attika. A földszint és a rizalit ablakai félkörívesek, a többi egyenes záródású. A középrizalit ablakai armírozott keretezésűek. Az emelet ablakainak tagozatos záróköves kerete van. Az emeleti ablakok könyöklőpárkánya gyámos, a földszinti könyöklők gyám nélküliek. A két szint között egy övpárkány fut körbe az épületen. A vendéglő és a szálló bejárata az utcáról nyílt a középrizalit két oldalán, ahol most ablak található és az eredeti homlokzati elemek módosultak. Karcag módos embereinek egykori szórakozó helye napjainkban a Karcagi Általános Iskolai Központ székhelye, mely 2011. szeptember 01-én kezdte meg működését három általános iskola összevonásával (Györffy István Általános Iskola, Kiskulcsosi Általános Iskola, Kováts Mihály Általános Iskola).; Járásbíróság: Madarász Imre református lelkész, országgyűlési képviselő kezdeményezésére épült fel a város főterén a Járásbíróság épülete 1891-ben a piactéren, a városi mészárszék helyén. Az egyemeletes, közép- és két sarokrizalitos épület architektúrája hasonlít a mellette álló, 1825-ben épült Bárány fogadó épületéhez. Napjainkban a városi bíróság és ügyészség működik az épület falai között. Földszintjén cukrászda és különböző üzletek találhatóak.; 2 példány postai futás nélkül.; Gyártási szám: XVI. 1-631

Postcards, Square, Statue, Church, Monuments, Restaurant, Inn, Hotel, District court, Court

Title(s), language
language hungarian
language english
language german
language russian
Subject, content, audience
subject Képeslapok, Terek, Szobrok, Templomok, Emlékművek, Műemlékek, Vendéglő, Fogadó, Szálloda, Járásbíróság, Bíróság
audience general
Creators, contributors
creator Dollinger Erhardt
publisher Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
Time and places
place of publishing Budapest
spatial reference Karcag
temporal reference é.n.
Attributes
medium paper
extent 15 x 10,4 cm
colour image black and white
format jpeg
Legal information
rightsholder Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata
access rights rights reserved - free access
Source and data identifiers
identifier 50100419244a
identifier 50100419244b
registration number 50100419244
registration number 50100419375