Herrmann Antal 95. számú autográf levele Heller Júliának, későbbi feleségének. "Imádott menyasszonyom. Szombaton és vasárnap este írt drága két leveledet ma délben kaptam meg. […] Hiába, mióta téged ismerlek, nem tudok dolgozni, nincs kedvem a tanúláshoz, sajnálok minden gondolatot, melyet nem reád fordítok. És ez így is lesz, míg egyesülve nem leszünk. […] Ami a zsidót illeti, most nem az a baj, hogy nekem azzá kell lennem, hisz erre mindig örömest és habozás nélkül kész voltam - hanem az, hogy nagyon nehéz dolog azzá lennem. Kérlek, tegyetek meg mindent, a mit csak lehet […] Ígérjetek a rabinak pénzt és mondjátok meg neki, hogy csak a rokonság közt marad a dolog és nem tudja meg soha senki. […] Én őrült dolgokat fogok véghez vinni, ha egyesülésünk most nem történhetik meg: nagyon félek magamtól! […] A polgári házasságra ne gondolj, az nagyon nehezen megy, még több időbe kerül és nálunk még sem törvényes. […]"

Ethnographer Mr. Antal Herrmann's letter to future wife Júlia Heller, dated in Budapest probably, February 1876.