Honleány kötőpamut. Kör alakú, nemzeti (piros-fehér-zöld) színekben. Középen szöveg: 14. Honleány magyar gyártmány 35 gr. Kötőpamut. A szegély alsó felén MEZ R.T., Budapest, Nagyatád feliratok olvashatóak. 1936 folyamán az OMKE tárgyalásainak eredményeként a Mezgyár néhány fontosabb cikk márkázását léptette életbe. E cikkek sorában szerepelt többek között a Honleány-kötőpamut, az Améta-hímzőfonal, valamint a Triton- és Torpedó varrófonalak. A nagyatádi Mez rt.-t 1911-ben alapították, nevét a céget 1913-ban megvásároló osztrák Mez Vater und Shöne után kapta. Elsősorban mercerezett pamutcérnákat állítottak elő. Államosítása után Nagyatádi Kézimunkafonalgyár néven működött tovább. 1953-ban vonták össze az Újpesti Cérnagyárral, mely ezután újpesti és nagyatádi telephellyel üzemelt 1963-ig, amikor is újabb átszervezésekre került sor. A pamutfonodákat a Pamutfonóipari Vállalat egységes szervezeti keretébe vonták; a vállalat elnevezése Pamutfonóipari Vállalat Újpesti Cérnagyára lett. A nagyatádi céggel való együttműködés évtizedes múltra tekint vissza, ugyanis az újpesti vállalat jogelődje az Angol-Magyar Cérnagyár Rt. még 1932-ben a bécsi Mez. A.G. leányvállalatával, a Mez Rt-vel közösen alapította meg a Budapesti Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt-t (Teréz körút 40-42), mint a két vállalat kizárólagos joggal felruházott eladási szervét. Az angol tulajdonosok a Selyem- és Fonalkereskedelmi Rt. épületében működő központi apparátuson keresztül irányították tevékenységüket egészen 1941-ig, amikor Magyarország hadba lépését követően a konszernvállalatok állami ellenőrzés alá kerültek (1942-ben nevezték át Első Magyar Cérnagyár Rt-re). A dátum a fentiek alapján.