Tojásosztás a Mária Valéria telepen
Bauer Sándor, a kép készítője; 1946-ban került az MTI-n belül működő Magyar Film Irodához fotóriporternek, majd 1957-től a Vendéglátás magazin munkatársa volt. Több mint négy évtizedes pályájának hagyatéka mintegy húszezer, nagyrészt negatívban fennmaradt fotó.
A világháború után nem lévén elég kórházi férőhely, ideiglenes barakk-kórházat építenek ide. 1916-ban a kórháztábort Mária Valéria főhercegnőről nevezték el, aki rendszeresen jótékonysági akciókat is szervezett a telepen. Az első világháborút követően a drámai budapesti lakáshiány csökkentésére a barakképítményeket 1919-1920 között átalakították szükséglakásokká. Az első időben 1033 egyszobás, komfort nélküli lakásban 8 ezer ember talált otthonra. A telepen három, jól elkülöníthető rész alakult ki: délkeleten, a Határ út felé 54 fabarakkot téglaépületté alakítottak át, amely a József Attila lakótelep építésének idejében is sokáig fennállt. A telep középső része 80 fabarakkból állt, ahol a legnagyobb nyomor volt tapasztalható, itt voltak a legrosszabbak az életkörülmények. A telep harmadik része az Ecseri útnál elhelyezkedő 16 nagyobb téglaépületből állt. A mai József Attila lakótelep több ütemben, 1957-1967 és 1979-1981 között ezeknek a nyomortelepeknek a felszámolása után, illetve azok helyén épült fel. egykor.hu
A picture from the photo collection of photographer Sándor Bauer who was the photo reporter of the Hungarian Film Office (belonged to MTI) as of 1946, and the employee of magazine Vendéglátás as of 1957. His legacy is about 20 thousand photos, mainly in negative.
Distribution of eggs on Marie Valerie estate. Not having enough hospital space after World War II, a temporary barracks hospital was built here. In 1916, the hospital camp was named after Archduchess Marie Valerie, who also regularly organized charity events at the site. After the World War I, in order to reduce the dramatic shortage of housing in Budapest, the barracks were converted into emergency accomodations between 1919 and 1920. In the first time, 8,000 people found homes in 1,033 one-room flats without comfort. Three well-separable parts were developed on the site: in the south-east, towards Határ Road, 54 wooden barracks were converted into a brick buildings, which existed for a long time during the construction of the Attila József housing estate. The middle part of the settlement consisted of 80 wooden barracks, where the greatest poverty was experienced; the living conditions were the worst here. The third part of the site consisted of 16 larger brick buildings at Ecseri Road. Today's Attila József housing estate was built in several stages, between 1957-1967 and 1979-1981, after the demolition of these slums and on their places.
Title(s), language | |
---|---|
language | hungarian |
language | english |
Subject, content, audience | |
subject | szegénység |
subject | Mária Valéria telep |
subject | rendőr |
audience | general |
Creators, contributors | |
creator | Bauer Sándor, fényképész |
Time and places | |
place of publishing | Budapest |
spatial reference | Budapest, IX: ker., Mária Valéria telep - József Attila lakótelep |
location of physical object | Budapest |
temporal reference | 1946 |
Attributes | |
medium | negative |
colour image | black and white |
format | jpeg |
Legal information | |
rightsholder | Fortepan |
access rights | free download |
Source and data identifiers | |
source | Fortepan |
registration number | 126883 |