A mű eredeti nyelve: jiddis
Jegyzetek az első részhez: "Az őspalesztinai kultúrákat sok tekintetben új világításba helyezték Sukenik ásatásai. 1936 óta. Kapcsolatuk a mezopotámiai műveltséggel mind nyilvánvalóbb (hederahi sírmező a 4. évezredből stb.). Ezeknek az ásatásoknak köszönhetjük Jerobeárn samárai elefántcsontpalotájának és Jeruzálem harmadik bástyafalának feltárását is.; XI. fej. „Bábel tornyá“-t, a régészeti kutatás a lépcsőzetesen épült babiloni toronytemplomok a zikurrat-ok valamelyikében keresi; legnevezetesebb közülük a Bél-kultusz nippuri és a Marduk-kultusz babiloni toronytemploma (Kr. e. 3. évezred).; XXII. fej. A palesztinai pátriárkák korában alakul ki a zsidó naptár: II. Hillél pátriárka állapítja meg 360 körül, holdév és napév egyeztetése alapján. ; A szíriai zsidóság kultúréletének legszebb emléke az 1932-34. évi ásatások során napfényre került dura-europosi zsinagóga a 3. századból (falfestmények)."