A veszprémi zsidóság mútja és jelene Eredeti okmányok és jegyzőkönyvek alapján írt könyv.
A vészkorszak veszprémi főrabbijának fontos műve a veszprémi zsidó közösség több, mint másfél évszázados történetét foglalja össze 1750-től 1931-ig.
Részlet Dr. Spitzer Mór, a veszprémi izr. hitközség elnöke által írt előszóból: "A múlt század ötvenes éveiben épült a déli, most Duna —Száva—Adriai vasút; ez már nagyon is éreztette káros hatását Veszprémet illetőleg, amennyiben a vasút mentén az egyes községekben, különösen Siófokon, nagyobb gabona-empóriumok keletkeztek, nálunk pedig évről-évre csappant a forgalom, míg végre a többi vasutak építése után teljesen meg nem szűnt. Aki csak egyszer is látta a gabonapiacot s látta azt, hogy a nagy vásártér nap-nap után csaknem szűknek bizonyult és látta — nem ma — hanem már a múlt század vége felé, az hamarosan szerezhetett fogalmat erről a szomorú helyzetről ; felekezeti különbséget nem ismerve voltak itt patrícius kereskedő családok, ősrégi vaskereskedők, sehol egy vidéki városban sem látott nagyszámú gabona és lisztkereskedő, faárú- nagykereskedők éppúgy, mint a sok híres ipartűzők, így többek között csizmadiák, kötélgyártók, kékfestők, tímárok stb... mind, mind eltűnt. Hogy milyen hatással volt ez az izr. hitközségre, elég talán ha felemlítem, hogy még 40 évvel ezelőtt a hitközségben volt egy főrabbi, rabbi, főkántor, két kántor-metsző, templomszolga, iskolaszolga, titkár, 5 férfi és 2 női tanerő, az iskolában pedig abban az időben közel 250 gyermek tanult; az emberek megelégedettek és vallásosabbak is voltak, a templom úgy péntek este, mint szombaton délelőtt megtelt, még az első emeleti női karzat is, utóbbi különösen az új holdat hirdető szombatokon — véteknek tartván minden asszony, ha onnét elmaradt."

The past and present of the Jews of Veszprém. A book was written on the basis of original documents and minutes.