Kisfaludy Sándor eredeti fesmény után készült portréja, képes levelezőlapon. A kép Simó Ferenc műve,1831 körül készült és a Petőfi Irodalmi Múzeum őrzi. A képeslapot a Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata adta ki Budapesten. Ára:1,20 Ft Kisfaludi Kisfaludy Sándor Ignác Mihály (Sümeg, 1772. szeptember 27. – Sümeg, 1844. október 28.) magyar költő, császári katonatiszt. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteleti és a Kisfaludy Társaság rendes tagja, Kisfaludy Károly bátyja. Előbb katonatiszti karriert építve a császári hadsereg tisztjeként Bécsben szolgált, majd Milánót védve részt vett a Napóleon elleni háborúban. 1796 júniusában a milánói Sforza-vár ostrománál hadifogságba esett és Franciaországba került, Draguignanba szállították. Itt töltött napjait, megismerkedését Julie-Caroline d’Esclapon-nal Francia fogságom című naplójában írta meg. A művelt lánynak köszönhette, hogy Francesco Petrarca és a francia líra hatása alatt verselni kezdett. Fogolycserével szabadult és utána megint szolgálatba állt, de miután letelt a Württembergben teljesített katonaideje, leszerelt a hadseregből. Irodalmi munkásságától elválaszthatatlan az annak alapjául szolgáló szenvedélyes szerelmi élete. Hazatérve álnéven írt és Himfy szerelmei című költeményeivel nagy feltűnést keltve robbant be a magyar irodalomba és a köztudatba. 32-35 éves korában már az ország ünnepelt költője volt. A magyar irodalmi romantika előkészítője, főleg szerelmi lírájával alkotott maradandót. Az általa létrehozott dalalakzatot Himfy-strófának nevezik a verstanban. Főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István szerint „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. Múzsája volt, majd feleségül vette Szegedy Rózát. Jelentős érdeme volt az 1830-ban hazafiúi adakozásokból építtetett Balatonfüredi Színház megvalósításában. Irodalmi szerepe abban áll, hogy a főművének számító Himfy szerelmei című dalciklusával Toldy István írót idézve irodalmi, sőt társadalomformáló jelentőségű, hogy „a magyar irodalmi ízlés jelentős fordulatát vezette be” és „polgárjogot szerzett az addig egyházi és világi fórumok cenzúrája alá vetett szerelmi poézisnak”. 1801-es megjelenésekor a Himfy nagy sikert aratott, elsősorban a nemesség körében. Szerelmes dalainak jelentős része franciaországi tartózkodása idején, a szép és művelt Caroline-hez köthető. Petrarca szonettjei hatására alakította ki magának a zárt rímképletű magyar lírai dalformát, ezt a 2-2 keresztrímes és 2-2 párrímes sorból álló, 12 soros alakzatot, melyet Himfy-strófának neveznek a verstanban. Hegedüs Géza értékelése szerint: „Kisfaludy költészetével előkészítője a magyar romantikának”. Az őt követő fiatalabb és felvilágosultabb írói nemzedékek mindig tisztelettel beszéltek róla, bár ők az igazi romantika képviselőiként, épp a családból kitagadott öccsével, Kisfaludy Károllyal az élen, már a nemesség helyzetét is érintő társadalmi haladást tűzték zászlajukra. Így Magyarországon a romantika haladó és konzervatív szárnyának ellentéte először a két Kisfaludy testvér szembenállásában nyilatkozott meg. A Kisfaludy Károly köréből kiemelkedő Vörösmarty sikereit Kisfaludy Sándor sértőnek érezte magára nézve. Például amikor egy irodalmi díjat megosztva ítéltek neki és Vörösmarty Mihálynak, megsértődött és a Tudományos Akadémia üléseire többet nem ment el. Napló és Franczia fogságom címmel közzétett naplójegyzetei és levelezése a korszak egyik különleges kortörténeti értékű, máig élvezhető történeti és emlékező prózája, melyben meglehetősen őszinte, bensőséges képet lehet kapni felvilágosult világlátásáról, életviteléről, társasági és szerelmi kapcsolatairól. Ezidőben katonaként szolgált a mai Észak-Olaszországban majd hadifogoly volt Franciaországban és mindezáltal a napóleoni háború történelmi eseményeinek szemtanúja is volt.