Révhelyi Elemér képei
Kőszegi várrom
Kőszeg az 1930-as és az 1940-es években.
A kőszegi vár az 1532-ben, a Bécs felé nyomuló oszmán hadak rohama elleni védekezést vezető várkapitányról Jurisics Miklósról kapta nevét.
Kőszeg várának első említése 802-ből származik: Einhard krónikája említi castellum Guntionis néven. A tatárok elvonulása után kezdődött meg az Alsóvár kiépítése a völgybeli település mellett, ami a középkorban átvette a nehezen megközelíthető Felsővár földesúri birtokközpontjának szerepét. A 13. század végén birtokosa a Héder nemzetség volt. 1289-ben Albert herceg elfoglalta a várat. 1291-ben III. András a hainburgi béke feltételeinek megfelelően az Óvárat leromboltatta.
1327-ben Károly Róbert több háborúskodás után elfoglalta a Kőszegi családtól a várat, majd győzelme után 1336-ban jelentős privilégiumokkal segítette a város lakosait a fejlődésben. Az osztrák betörések megelőzése érdekében fokozatosan kiépítették a városfalakat, melyeket erős tornyok védelmeztek. A falakat övező árkokba pedig, a közeli Gyöngyös patak vizét vezették be. 1392-ben a vár a Garai családé, 1445-ben a Habsburgoké volt, tőlük Hunyadi Mátyás 1482-ben visszavette, de 1492-ben a Habsburgok ismét elfoglalták.
Legismertebb ostromát az 1532-ben Bécs városa felé vonuló Szulejmán török szultán óriási seregétől szenvedte el, aki ellen Jurisics Miklós várkapitány mintegy ezerfőnyi, kisebb részben katonáiból, de inkább a bemenekült környékbeli jobbágyokból szervezett védősereget. Habsburg Ferdinánd a hősies vitézségéért Jurisich Miklóst bárói rangra emelte és neki adományozta Kőszeg városát. Jurisich azonban fiú utód hátrahagyása nélkül halt meg, így visszakerült a királyi kamara kezelésébe. 1695-ban a vár és az uradalom Esterházy Pál (nádor) birtokába került, majd a család egészen 1931-ig birtokolta a kőszegi várat. Ezt követően eladták és honvédségi tulajdonba került 1955-ig.
Az előző évszázadokban még sokszor ostromolták a kereskedővárost az erdélyi, császári és kuruc csapatok, mert gazdag polgárházaival vonzó zsákmányt jelentett. 1777-ben a várat tűzvész pusztította, ekkor bontották le védőműveinek nagyobb részét.
Title(s), language | |
---|---|
language | hungarian |
Subject, content, audience | |
subject | Fénykép |
subject | Kőszeg |
subject | Kőszegi vár |
subject | várrom |
subject | Jurisics |
subject | erődítmény |
subject | várépítészet |
Creators, contributors | |
creator | Révhelyi Elemér |
publisher | Kuny Domokos Múzeum |
Time and places | |
place of publishing | Tata |
spatial reference | Kőszeg |
spatial reference | Vas megye |
spatial reference | Nyugat-Dunántúl |
spatial reference | Alpokalja |
spatial reference | Magyarország |
location of physical object | Tata |
temporal reference | 1930-1940. |
Attributes | |
medium | paper |
extent | 2 db. |
colour image | black and white |
format | jpeg |
Legal information | |
rightsholder | Kuny Domokos Múzeum |
access rights | research permit needed |
Source and data identifiers | |
registration number | 2013_0468 |