Sümeg,római katolikus templom F.Anton Maulbertsch freskója. A déli fal első oltárképe képeslapon. KARÁCSONY "Meleghangú,közvetlen jelenet tárul elénk az első oltárképről. Pásztorok imádják a megszületett Kisjézust. Mária bájos alakja,mint a rokokó női eszmény megtestesítője jelenik meg. Gyengéd mozdulattal mutat a Kisdedre. A bepólyázott kis Jézus az újszülött tehetetlenségével fekszik a jászolban. A szúrós szalma ridegségét a ráterített csipketerítő enyhíti. A Gyermek alakjából ragyogó fény árad,s ez az egész képet különös meleg színekbe öltözteti. Ez a festői ötlet adja meg a módot arra,hogy a művész a fényhatásokat a következőkben is minél jobban kiaknázza. Máriával szemben a pásztorok csoportját látjuk a nagy sietésben kimerulten,a meglepetés megtorpanásában, a látottakon álmélkodva. Szemükben az egyszerű ember gyermeki öröme csillog. A kis csoport a maga mozdulatlanságában csupa lendület,csupa félbe maradt mozgás. Az arcok kifejezése, a kezek tartása,az ujjak mozdulata beszél a túláradó érzésekről. A háttérben elhagyott, düledező istálló részei látszanak. Mária mögött Szent József áll,jobbjában virágzó ágat tart,baljával a kép szélén lévő sajtot hozó férfira mutata. Ez ajándékot hozva szintén a pásztorok csoportjához tartozik,de öltözete,megvilágítása és beállítása miatt más értelmezést is kell neki tulajdonítani.Ruhája sem olyan ,mint a pásztoroké,a megvilágítást sem a kis Jézustól kapja,mint a kép többi alakja;nem is a jászol felé fordul, hanem mintha a néző véleményét kutatná. Valószínű,hogy Maulberrtsch (második) önarcképével állunk szemben,mivel az arc nagyon hasonlít a kóruson lévő,köztudottan Maulbertsch képhez.(Első önarckép.) A kép felső zónájában felhők között az Istent dicsérő angyalok csoportját látjuk.Őket is a Kisded fénye világítja meg. A középső angyal kezében feliratos szalag ,rajta két egymásra írt szöveg. A nagybetűs felirat:GLÓRIA IN EXCELSIS DEO"(Dicsőség a magasságban Istennek);míg a fölé festettt szöveg:"Ecce evangelizo vobis gaudium magnum,quia natus est hodie Salvátor". (Íme nagy örömet hirdetek nektek,mert ma születettt a Megváltó.) A kép előterében, deres jászolban lévő ócska szalmán egy másik lárvaszerűen ábrázolt kisded szunnyad.Mezítelen testét marha és szamár melengeti leheletével.Körülötte minden elhagyott,és a két állaton kívül senki nem figyel rá. A képnek ezen a részém a következő felírást találjuk (chonografica?): "Jacet in praesepio,sed in coelis sine fine regnat Omnipotens". (A jászolban fekszik,de az égben vég nélkül uralkodik a Mindenható). Ez a kisded nem a kis Jézustól kapja a fényt,mint a melengető állatok,a test azonban még sincs árnyékban. Ebben a második kisded képében egy második kis Jézust ábrázol a festő. Szokatlan két kis Jézus ábrázolása egy képen. Az utóbbi didergő Kisdedről a mellette lévő állatokon kívül senki nem vesz tudomást; ugyanakkor a kompozíció egységében szervesen részt vesz,de az ott zajló eseményekbe már nem kapcsolódik be. A képnek erre a kettősségére két magyarázatot is találhatunk. Az első,a vizuális a szembetűnőbb. A képen három zóna van. A felsőben a tiszta szellemek az angyalok;a középsőbenaz ember (test-lélek; az alsóban az egyéb élőlények (állatok) hódolatt látjuk az újszülött előtt. A második,mélyebb értelmezést a karácsony liturgiájában találjuk,a három egymást követő mise evangéliumában. (ezt segítik a képen látható feliratok is.) Az éjféli mise glóriájában az istendicsérő angyalok hirdetik a megváltó megszületését. (Luk.2.1-14.); a reggeli (pásztorok)miséjének evangéliuma az előzőnek a folytatatása,mely szerint az angyali szóra a pásztorok felkersik az újszülött megváltót (Luk.2.15-20); míg a karácsony 3. miséjének evangéliuma az alsó zóna képét magyarázzza: "...a világ nem ismerte meg őt.Tulajdonába jött és övéi nem fogadták be őt."(Ján.1.1.-14.) Az is bizonyos,hogy e hármas beosztás,ami a karácsony liturgiájából származik,nem a festő elgondolása volt,hanem mélyebb teológiai meggondolást igénylő szemléletre utal. Ez ismét csak Biró püspök közvetlen befolyásáról tanúskodik." Forrás:Dr. Zöldy Pál és a Maulbetsch freskók; Sümegi írások 11. Urunk Mennybemenetele Plébánia Templom A Plébániatemplomot 1756-ban építette Padányi Biró Márton püspök. A külsejére nézve jelentéktelennek tűnő templom falait gyönyörű világhírű freskók díszítik, amit méltó nevén „rokokó sixtusi kápolnájaként” nevezünk. A különleges falfestményeket Franz Anton Maulbertsch-nek köszönhetjük. Az egész templom- az oldalfalak, a mennyezet, a hajó, a szentély és a kórus- egyetlen, harmonikusan egybeolvadó nagy festmény. A freskók a megváltás történetét mutatják be az Angyali üdvözlettől a Jézus születésén, a Három Királyok hódolatán át, Jézus szenvedésén, feltámadásán keresztül az első Pünkösdig. A sok falfestmény közül minden bizonnyal a főoltár mögötti falkép a legérdekesebb, amelyen az apostolok egyike „kihajol” a festményből, hogy jobban lássa Krisztus mennybemenetelét. A téren áll még Ramassetter Vince kékfestőmester, Sümeg nagy mecénásának szülőháza.